Sok év után most először párezer forintos béremelést kaptak a közmunkások. Az évek alatt a közmunkásbérek nagyon leszakadtak az átlagos és a medián keresetről. A közmunkások száma jelentősen apadt az elmúlt években, még a járványválság sem dobta meg. Különösen fontos lenne, hogy akik képtelenek kijutni belőle, élhető jövedelemhez jussanak.
Öt év után először emelkedett a közmunkás minimálbér (hivatalosan: közfoglalkoztatotti bérminimum) összege 2021. március 1-jével. A teljes munkaidős közmunkás foglalkoztatásért adható legkisebb összeg 2016 óta 81 530 forinton állt, ezt emelte a kormány kerek 85 ezer forintra. Ez persze bruttó összeg, családi adókedvezmény nélkül 56 525 forint marad belőle. Számszerűen az emelés rossz esetben (családi kedvezmény nélkül) 2 ezer forint, jó esetben bő 3 ezer. Vagyis egy bérminimumos közmunkás április óta havonta nagyjából egy-másfél zsák krumplival többre elég pénzt vihet haza.
A közmunkásbér borzasztóan leszakadt
Az emelés számszerűen nagyon kevés, de ennek legfőbb oka, hogy a közmunkás minimálbér nagyon alacsony. Az emelés mértéke ugyanis megegyezik az idei minimálbér- és a szakképzettséget igénylő munkakörökben járó garantált bérminimum 4 százalékos emelésével. Csak hát 81 ezer forintnak a 4 százaléka nem valami sok.
Sokkal nagyobb probléma, hogy míg a minimálbért ütemesen emelte a kormány az elmúlt években, addig a közmunkás minimálbérhez 2017 óta nem nyúlt. Ráadásul akkor is csak épphogy, 3 százalékkal emelték 79 155 forintról. A közmunkás minimálbér a befagyasztás következtében szépen leszakadt a minimálbérről. És ugyanez igaz a közfoglalkoztatásban a szakképzett munkakörökben adandó garantált bérre, amely a márciusi emelés után bruttó 110 815 forinton áll.
Sőt ami azt illeti, a közmunkás garantált bér leszakadása még erősebb. Ez ugyanis 2013-ban még megközelítette a normál garantált bérminimum 85 százalékát, 2021 márciusában az emeléssel együtt már csak fele annak. A közmunkás minimálbér 2013-ban még 77 százaléka volt a normál minimálbérnek, a kettő aránya 2021 elején 49 százalékra olvadt, amit a márciusi emelés szépített 51 százalék közelébe. Ezzel együtt jelen állás szerint
a közmunkás minimálfizetések csak felét érik el a versenyszektor legkisebb béreinek.
A létminimumot sem üti meg
A különbség pedig még sokkal nagyobb, ha nem a legkisebb elérhető fizetésekhez viszonyítunk. Az átlagkereset (beleszámolva egyébként a közmunkás kereseteket is) ugyanis még a minimálbérnél is gyorsabban nőtt az elmúlt években, az átlagos bruttó 2020 egészét nézve a járványválság ellenére meghaladta a 400 ezer forintot. Ami azt jelenti, hogy a közmunkásbér már csak ötöde volt az átlagkeresetnek – míg 2013-ban még harmada.
Valójában az átlagkereset nem a legjobb mutatója annak, mennyit keres egy hétköznapinak mondható munkavállaló, mivel az átlagot a kiugróan magas fizetések felhúzzák. Reálisabb képet mutat a medián, vagyis a középérték: ha a munkavállalókat a fizetésük szerint sorba állítjuk, a mediánbér azé, aki pont középen áll. A medián nem meglepő módon jóval alacsonyabb az átlagkeresetnél, 2020 egészét nézve a bruttója 321 ezer forint volt. A közmunkás minimálbér az idei emelés után negyede a mediánnak. 2013-ban még annak 44 százalékára rúgott.
Érdemes a közmunkás minimálbér szintjét összevetni a létminimum összegével. A létminimum meghatározása ugyanis a fogyasztás, egyes termékek és szolgáltatások ára felől történik. Sajnos Magyarországon az állami statisztikai hivatal 2015 óta nem számolja a létminimum-értékeket, a sorozatot a Policy Agenda folytatja nem hivatalos formában. A legfrissebb, 2019-re vonatkozó számok szerint egy egyetlen felnőttből álló háztartás esetében a létminimum havi 101 ezer forint volt, egy két felnőttből és két gyerekből álló háztartás esetében négyőjükre összesen 294 ezer forint. Vagyis még a bruttó közmunkás minimálbér sem érte el a létminimumot, nemhogy a nettó. Ráadásul a helyzet azóta minden bizonnyal romlott, az infláció ugyanis az elmúlt években beindult, különösen a létminimum számításában meghatározó élelmiszerek esetében.
Nehogy a közmunkások túl jól éljenek
A kormány nyilván nem véletlenül hagyta leszakadni a közmunkásfizetéseket a versenypiaci bérekről, hiszen a cél deklaráltan az volt – már azon túl, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék, avagy legyen munkaalapú társadalom –, hogy a közmunka a munka világába visszavezető út legyen. A versenypiaci munkavállalást nyilván motiválja, ha közmunkával csak jelentősen kevesebb pénzt lehet megkeresni. Még motiválóbban hat, ha a közmunkából szó szerint megélni se nagyon lehet.
A teljes cikket ide kattintva olvashatod.
A fotó illusztráció
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre.
Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk ezért kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
