Ügyvédek szerint nem ritka az olyan jogsértő gyakorlat az ingatlanközvetítésben, ami miatt vevők és eladók is kárt szenvedhetnek. A gond az, hogy laikusként nehéz kiszűrni, egy adott szerződés mely pontjai lehetnek hátrányosak ránk nézve.
A jó hír, hogy az ügyészség közérdekű perekkel igyekszik visszaszorítani az inkorrekt ingatlanközvetítői gyakorlatokat.
Ezekben a perekben az általános szerződési feltételek (ászf) tisztességtelen pontjait, a szerződéskötési nyomtatvány egyes kikötéseit támadják. A nyertes perek alapján jól kirajzolódik, melyek azok a vissza-visszatérő feltételek, amelyek bosszúságot okozhatnak az ügyfeleknek.
Mint azt a 24.hu megtudta, nem készül összefoglaló a perekben nevesített tisztességtelen szerződési feltételekről. Ennek oka, hogy az ászf-ként közzétett szerződések esetenként eltérnek, folyamatosan változnak, így a Legfőbb Ügyészség szerint nem feltétlenül lenne hasznosítható egy ilyen anyag.
A nyertes perekről szóló közlemények alapján azonban képet kaphatunk arról, milyen elfogadhatatlan ingatlanközvetítői gyakorlatokat azonosítottak be eddig. Bizonyára nem kevesen lesznek, akiknek ismerősen csengenek a következő kikötések.
Bíróság mondta ki például, hogy tisztességtelen az ingatlanközvetítő, ha a kizárólagos megbízásban kizárja, hogy a fogyasztó maga értékesítse az ingatlanát.
Az sincs rendben, ha a megbízási szerződés megszűnése után korlátozza a közvetítő, hogy az eladó maga értékesítse az ingatlanát. Nem tisztességes, ha a szerződésbe beleírják, hogy a közvetítő jelenléte nélkül nem tárgyalhat az eladó az érdeklődővel. Vagyis az eladónak nem kell tűrnie, hogy a közvetítő az ingatlan értékesítésével kapcsolatos tárgyalásokon jelen legyen.
Tisztességtelen, ha az ingatlanközvetítő arra kötelezi a fogyasztót, hogy irányítsa hozzá a nála jelentkező ajánlatkérőket, vagyis a potenciális vevőket. Azt is kimondták a bíróságok, hogy a tisztességtelen kikötések akkor sem szerepelhetnek a szerződésben, ha a felek megtárgyalták és aláírták a dokumentumot.
Bíróság mondta ki
A Legfőbb Ügyészség a lap megkeresésére 2017-ig visszamenőleg küldött linkeket a nyertes perekről. Számos példát találtunk ezek alapján arra, mi az, ami a bíróság szerint nem elfogadható. Tisztességtelen az ingatlanközvetítő, ha:
ingatlaneladáskor önmagában a címmel, képpel, esetleg helyrajzi számmal kitett hirdetés alapján automatikusan teljes munkadíjat kér.
Az ajánlati biztosíték 50 százalékát ügyintézési díj jogcímén megtartja, eredménytelen közvetítés esetén is.
Úgy ír elő térítési kötelezettséget, hogy sem a szerződés megkötésekor, sem később nem határozza meg pontosan, milyen esetben kell fizetni.
A sikerdíjat nem az általa nyújtott szolgáltatás mértékéhez köti, hanem a megbízási díjhoz igazított átalánydíjat határoz meg.
Úgy kér jutalékot, hogy nem közvetített vevőt, illetve nem járt eredménnyel a közvetítés.
Rendelkezésre állási díjat köt ki úgy, hogy nincs mögötte szolgáltatás. Átalánytérítést kér többletszolgáltatásra, miközben azt nem teljesíti, csak a lehetőséget fizetteti meg.
Az eladót díjfizetésre kötelezi akkor is, ha számára nem elfogadható a vételi ajánlat.
Megbízási díjat követel minden esetben, függetlenül attól, hogy a fogyasztó milyen okból utasította vissza ajánlatot.
A fogyasztót díjfizetésre kötelezi akkor is, ha a kiközvetített személlyel olyan másik ingatlanra köt szerződést, amelyre nem adott megbízást.
Szerződésszegéskor azzal nem arányos, túlzott fizetési kötelezettséget szab, például megbízási díjat és kötbért is fizettet.
A bánatpénzből részesedni akar. (A bánatpénz az eladónak jár, ha a vevő visszalép).
A bánatpénz mellett külön kötbért, illetve a megbízási díj mellett költségtérítést is kiköt.
Ha nincs érdeklődő vagy vételi ajánlat, feljogosítja magát az irányár, illetve a limitár csökkentésére.
Kizárja a fogyasztó szerződésfelmondási jogát. Kizárólagos közvetítői szerződésnél sem lehet korlátozni, vagy kizárni a fogyasztó felmondási jogát.
Korlátozza a fogyasztó rendelkezési jogát, ha az megfelelő vételi ajánlat esetén 10 munkanapon belül nem kezdi meg az egyeztetést a jelzálogkövetelés jogosultjával.
Az ingatlan helyétől eltérő bíróság illetékességét köti ki az ingatlanközvetítői szerződésben, illetve egy adott városi járásbíróság kizárólagos illetékességét szabja meg.
Fontos, hogy a fogyasztónak nem csak ahhoz van joga, hogy szerződéskötés előtt megfelelő tájékoztatást kapjon szerződéses jogairól és kötelezettségeiről, illetve hogy minden blankettát, szerződési feltételt, üzletszabályzatot vagy más néven a szerződés részévé váló dokumentumokat áttanulmányozzon. Ahhoz is joga van, hogy módosítson a feltételeken.
Miután megtárgyaltuk a szerződés részleteit, kérhetjük, hogy egyes pontokat az ingatlanközvetítő mellőzzön, vagy kérésünk szerint módosítson. Ezt a szerződésben vagy az ászf-ben egyértelműen fel kell tüntetni, például ki kell húzni az adott pontot, vagy odaírni, hogy az ügyfél azt milyen feltételekkel fogadja el.
A teljes cikket ide kattintva olvashatod el.
A fotó illusztráció
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre.
Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk ezért kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
