Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorációs, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak.
A szerda esti Magyar Közlönyben pedig kormányrendeletként megjelent - és péntektől lép hatályba - a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411,364-es (!) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71,294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4,83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2,026. Az öt legutolsó évben pedig: 2015-re 1,655-ös, 2016-ra 1,536-os, a 2017-re 1,36-os, 2018-ra 1,222-es, 2019-re pedig 1,097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak - itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.
A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne.
Minden év elején, így a 2021. január és március közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is, csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé - ez történt meg szerda este. A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2021-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harminchárom évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.-írja a Napi.
A valorizálás fő oka, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül. Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel. A szintre hozás az úgynevezett valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente határoznak meg.
A nyugdíjszámítás fő elemei:
- nettósítás,
- valorizálás, azaz szintre hozás,
- degresszió,
- szolgálati idő szerinti mérték.
Az 1950-től minden egyes évre vonatkozó új valorizációs szorzók az itt elérhető kormányrendeletben találhatóak.
A fotó illusztráció
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre.
Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
