Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab), ma nyilvánosságra hozott határozata szerint a köznevelési törvény több paragrafusát, a kötelező óvodai oktatás, az iskolaérettség, vagy például a magántanulói státuszt érintő szabályozások nem állták ki a törvényesség próbáját, 2019-es módosítások nem bizonyultak teljesen alkotmányosnak.
A parlamentből 56 ellenzéki képviselő fordult az Ab-hoz, kérve a törvény módosításának megsemmisítését, amit végül a testület nem tett meg. Számos ponton elmarasztalta a módosítást az Alkotmánybíróság, és június 30-ig adott lehetőséget a törvény módosítására.
A testület által közzétett összefoglalóból kiderült, hogy például a négy éves kortól való, és felmentési lehetőség nélküli, kötelező óvodába járás egyértelműen alaptörvényellenes, vagyis sérti a szülők neveléshez való jogát. A bírák szerint az állam csak akkor korlátozhatja a gyerek javára, ha a szülő és a gyerek érdeke ellentétbe kerül. Döntésük indoklásában leírták, hogy „a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete” négy és öt éves kor között is indokolhatja, hogy otthon maradjon, a szülei így döntenek. Ennek tiltása nem szolgál „alapvető jogot vagy alkotmányos értéket”, így ezt a rendelkezést megsemmisítették.
Az óvodába járás alóli felmentést az erről döntő szerv csak akkor utasíthatja el,, ha „a gyermek neveléséért elsődlegesen felelős szülő akaratával szemben” az óvodába kerülés minden kétséget kizáróan a gyerek érdekét szolgálja. Az idevágó érdekeket a döntéshozó állami szervnek pontosan meg kell indokolnia határozatában.
Az alkotmánybírák a magántanulói státusz esetén is ugyanezt fogalmazták meg. Emlékezetes, hogy 2019 nyarán az erre vonatkozó módosítás is nagy vitákat váltott ki.
A harmadik ilyen, nagysúlyú kérdés, hogy a 6. évüket betöltött gyerekek esetében csak egy állami hatóság engedélyezheti az óvodában maradást – akár az egyéni helyzetet ismerő óvónők és más helyi szakemberek, illetve a szülők véleményével szemben is. Ez nem alaptörvény-ellenesnek, de fennáll egy alkotmányos mulasztást:
„már önmagában a kérelem (az Oktatási Hivatal mint felmentést engedélyező szerv honlapján elérhetővé tett adatlap) kitöltése és benyújtása is alapvető nehézséget jelenthet azon szülők számára, akik esetében nem áll rendelkezésre megfelelő számítógép, internet-hozzáférés és nyomtatási vagy ügyfélkapu hozzáférési lehetőség”.
Magyarán az, hogy azoknak a gyerekét, akik nem kérvényezték jóelőre az iskolaérettség vizsgálatát, automatikusan iskolába küldik, már önmagában alapjogokat sérhet. A szabályozás ráadásul az Ab szerint semmilyen intézményes garanciát nem ad azon gyerekek érdekének érvényesítésére, akiknek a szülei bármely okból nem kezdeményezik a felmentést. Így ezek a szülők lényegében nem rendelkeznek jogorvoslati joggal, holott,mint a testület kimondta:
„a gyermeket nem kötelezettségként terheli, hogy hatéves korában megkezdje az általános iskolai tanulmányait, hanem éppen ellenkezőleg, az a jog illeti meg, hogy iskolai tanulmányait akkor kezdje meg, amikor iskolaérettnek tekinthető”.
Vagyis a bírák fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a gyermek iskolaérettségének időpontja a gyermekek eltérő fejlődési üteme miatt egyénenként változik, megállapításának jogszabályban rögzített objektív feltételrendszere van, a fizikai követelmények mellett pszichés és szociális készségek együttes fennállása esetén állapítható meg, ennek megállapítása elsősorban a szülő joga és kötelessége.
Ezenkívül az Ab abban az esetben is mulasztásos alaptörvény-sértést talált a jelenleg hatályos jogszabály alapján, ha az érintett szülők egyáltalán nem kérvényezik az iskolaérettség kimondásának elhalasztását, magyarán arra jelenleg semmiféle törvényes lehetőség nincs, hogy „az óvoda javaslata alapján vagy más, alkalmas módon abban az esetben is lehetségessé váljon a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermek iskolaérettségi vizsgálatát követően a gyermek iskolakezdésének egy nevelési évvel történő elhalasztása”.
A határozathoz a jelenleg 14 tagú Alkotmánybíróság hét tagja – dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Handó Tünde, dr. Horváth Attila, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László és dr. Szívós Mária – nyújtott be különvéleményt, a Fidesz által jelölt és megválasztott testület jórésze kifejezetten kifogásolta azt, hogy az Ab a szüli jogok mellett foglal állást.
Ennek ellenére – miután szavazategyenlőség esetén az Ab-elnök dönt – a határozat ebben a formában ment át.
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre.
Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
