A koronavírus bizonyíthatóan laboratóriumi munka eredménye – állítja egy amerikai kutató. Magyar szakemberek szerint a témában íródott tanulmány inkább vélemény, semmint rendes, tudományos vizsgálat eredménye, de más gondok is vannak vele. A hír ennek ellenére szélsebesen terjed a magyar interneten, köszönhetően a KESMA-s lapoknak is.
Magyar híroldalakon is elterjedt az az a furcsa kutatás, amely szerint a koronavírus laboratóriumból származik. Minderről egy Steven Quay nevű elemző számolt be, “felfedezéséről” pedig tanulmányt is írt, melyet a Zenodo nevű oldalon publikált. A magyar lapok is ezt az oldalt emelik ki, mint tudományos hírforrást, de az valójában csak egy gyűjtőoldal, ahova a tudományosnak gondolt irományok formai vagy tartalmi ellenőrzés nélkül felkerülhetnek.
Quay számítása szerint 99,8 százalék annak az esélye, hogy a vírus laborból származik. A kutatótól származó kijelentés – Quay egyébként valóban kutató, több gyógyszerszabadalom is az ő nevéhez köthető – azért is különös, mert a tudomány eddigi állása és az előkerült bizonyítékok szerint is a koronavírus természetes eredetű.
A szenzációnak tűnő kutatás az úgynevezett bayesi statisztikai elemzéssel készült. Quay ennek során 26, általa kiemelt tényezőt használva megvizsgálta, mekkora a valószínűsége, hogy a koronavírus laborból szabadult el. A kutató végül 99,8 százalékkal a laboreredetet hozta ki győztesen-írja a hvg.
A Telex.hu két magyar szakembert is megkérdezett a témáról, köztük Ferenci Tamást, az Óbudai Egyetem biostatisztikusát. Szerinte kijelenthető, hogy ezek a statisztikai számítások "se valószínűbbé nem teszik, hogy ez a hír igaz, se valószínűtlenebbé". Ferenci megjegyezte, hogy ugyanerre a megállapításra jutott a világ egyik legismertebb bayesi statisztikusa, Andrew Gelman is. Ő saját blogján úgy fogalmaz:
Nem hiszem, hogy bárkinek komolyan kéne vennie a cikkben szereplő bayesi analízist”.
A portál megszólaltatta Kemenesi Gábort, a Pécsi Tudományegyetem virológusát is, aki szerint Quay megállapításai teljes félreértésen alapulnak. Kemenesi szerint nem sok értelme van annak, hogy az új koronavírus fejlődéstörténeti mintázatát a MERS-ével hasonlítsuk össze, mert a MERS teljesen más, sporadikus mintázatot követ. Emellett az egész tanulmány tudományossága megkérdőjelezhető: Quay olyan fogalmakkal dobálózik szerinte, mint a bayesi analízis vagy a diverzitás, azt azonban már nem írja le, milyen szempontrendszert követ, és miért pont azokat a bizonyítékokat nézte, amiket.
A hír ennek ellenére szélsebesen terjedt szét a magyar interneten, nem kis részben a kormányközeli médiagólemnek nevezett Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) köszönhetően, mert a vállalathoz tartozó regionális lapok is megjelentették azt. A hír mindenütt ugyanúgy nézett ki, az egyetlen linkelt forrás pedig minden esetben a szintén KESMA-s Origo.hu cikke volt. Ez lehetett egyben a sztori magyarországi terjedésének epicentruma is.
A fotó illusztráció
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre.
Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
