Több magyarországi megyében az adatokból arra következtetnek, hogy már a második hullámnál tartanak.
Egyes magyarországi megyékben gyorsabban terjedt a vírus az elmúlt hetekben, mint tavasszal. Sokan nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, pedig a vírus most is közöttünk kering.
Sokan gondolják azt, hogy a koronavírus-járvány első hullámánál alkalmazott óvintézkedések feleslegesek voltak, hiszen nem volt sok beteg, esetleg lakóhelyén vagy ismerősi körében nincs is tudomása fertőzöttről.
Az országos kép egyelőre még mindig aránylag kedvezőnek tűnik. Bár egyre több az új eset, a korábbi COVID-19-fertőzöttek gyógyulttá nyilvánítása miatt a fertőzöttek pillanatnyi értékét tükröző aktív esetszám egyelőre csak kis mértékben emelkedett. Ez a mutató július 17-én érte el az eddigi minimumát (478 fő), tegnap viszont már 614 fő volt. Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy akoronavírus tüneteinek késleltetett jelentkezése, az átlagosan 5 napos lappangási idő miatt, mire a változást a hivatalos adatok is tükrözik, már valójában jóval több ember lehet fertőzött - készített összefoglalót a Webbeteg.
Mindez nem csupán elméleti lehetőség, hanem már a részletesebb adatok is alátámasztják. Egyes megyékben az elmúlt egy hónapban több új koronavírus-fertőzéses esetet regisztráltak, mint előtte bő négy hónap alatt (március elejétől július közepéig) összesen. Sokszor épp azokban a megyékben ugrott meg leginkább az esetszám, ahol tavasszal kevesen betegedtek, illetve fertőződtek meg.
Ugyan szám szerint a legtöbb új fertőzöttet az elmúlt hónapban Budapesten és Pest megyében regisztrálták, azonban lakosságszámukhoz és a korábbi adatokhoz képest a mostani adatok nem magasak.
Van azonban már három megye, Veszprém, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén, ahol már igen magasnak számítanak a friss értékek, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy mindössze egy hónapot érint az összesítés. Hajdú-Biharban például több mint kétszer annyi új fertőzöttre derült fény ebben az időszakban, mint előtte összesen, de időarányosan Veszprém megyében is súlyosabb a helyzet, mint a tavaszi hullám során volt. Ehhez még olyan területeket is hozzá lehet tenni, mint például Vas megye, ahol a mostani 18 fertőzött nem tűnik magasnak, de tavasszal ott összesen volt annyi, mint most egy hónap alatt. Ezeken a területeken nem túlzás a járvány második hullámáról beszélni.
Megye
Esetszám július 11-ig összesen
Esetszám július 11. és augusztus 11. között
Budapest
1989
111
Pest
640
66
Veszprém
63
59
Hajdú-Bihar
23
59
Borsod-Abaúj-Zemplén
88
57
Csongrád
115
38
Vas
17
18
Bács-Kiskun
24
16
Győr-Moson-Sopron
89
15
Baranya
40
14
Jász-Nagykun-Szolnok
17
11
Somogy
22
11
Heves
20
9
Szabolcs-Szatmár-Bereg
53
8
Komárom-Esztergom
308
7
Tolna
13
5
Nógrád
52
4
Békés
15
3
Fejér
379
3
Zala
262
3
A hajdú-bihari fertőzöttek közül 36-an egy Győr-Moson-Sopron megyei családi rendezvényen fertőződtek meg, Veszprém megyében pedig a legtöbb eset Pápához köthető, ahol kedden egy óvodát is bezártak, miután az egyik kisgyereknél is kimutatták a vírust.
Ahogy Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora írta: a mostani betegek egy jelentős része nem volt külföldön és nem is lehet megállapítani, hogy kitől kapta meg a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a közösségi térben kering a vírus.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által végzett és a hét elején közzétett szennyvízvizsgálatok adatai alapján Budapesten és Debrecenben is enyhén növekedő tendenciát mutattak ki a SARS-CoV-2 vírus örökítőanyagának mennyiségében. A nemzetközi tapasztalatok szerint a szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának növekedését, így az esetszámok további növekedésére lehet számítani.
Számos megyében ugyanakkor továbbra is alacsony még az esetszám, különösen a tavasszal a leginkább fertőzött területek közé tartozó Fejér, Zala és Komárom-Esztergom megyékben látványos a járvány csendesedése. Figyelemre intő jel azonban, hogy egyetlen olyan megyénk sincs, ahol az elmúlt néhány héten ne derült volna fény új fertőzöttre, így bárhol elképzelhető az adatok ismételt megugrása.
Óvatosságra int az is, hogy az ismételt növekedés nyáron következett be. Kutatók szerint ugyanis a nyári hőség kismértékben ugyan valóban akadályozhatja a vírus terjedését, ám az immunitás hiánya miatt ez a tényező önmagában nem volt elég a járvány megfékezéséhez.
A teljes cikket a Webbetegen olvashatod!
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.