Több tatabányai oldalon találkoztam már a nagy taps-vitával, ami arról szól, hogy egyesek miért tapsolják meg este nyolc órakor az egészségügyi dolgozókat, és ez milyen gyerekes meg különben is Amerikából átvett divat az egész. És amúgy sem érdemlik meg az orvosok meg az ápolók, amúgy akkor másokat is meg lehetne tapsolni, és így tovább.
Amikor ezeket olvasom egyre szomorúbb leszek, nem azért, mert én általában kiállok az erkélyre tapsolni, hogy így fejezzem ki a szolidaritásomat, hanem attól, hogy ez másoknak fáj. Egyébként, ha infantilis vállalom, ha divat, hát legyen, nem szégyenkezem miatta. Inkább ez legyen divat, mint a lelki értelemben vett bezárkózás meg a rosszindulat vagy az egymás alázása a boltban, mert valaki a hosszú sor miatt nem végzett a vásárlással a rendelkezésre álló idő intervallumon belül, és a többieknek egy percet kellett várniuk, hogy megrohanhassák a polcokat. Inkább a tapsolás legyen a divat, mint a szabályok be nem tartása, vagy a félelem, hogy már mindenben a koronavírus-járvány jeleit látjuk.
Igen, sok mindenkit meg lehet tapsolni az egész országban és meg is kellene tapsolni vagy vinni nekik ebédet, vacsorát, reggelit és nem csak most, hanem a járvány után is, és már előtte is így kellett volna tenni. Csakhogy az ember “normális” esetben annyira nem figyel másokra, hogy sokszor már büntetni lehetne érte, egész egyszerűen nem látja a másik embert, nem is kíváncsi rá. Ül otthon gondolatok nélkül. És aztán meg attól van begőzölve, hogy nem képes “magával lenni”, és akkor hogyan várjunk el szolidaritást, amikor magára sem kíváncsi, hosszabb idő után magát is utálja?
Ez az egyik nagy tapasztalata ennek a járványnak, ez a gondolat nélküli önutálat, ami sokszor nem is tudatosul az emberben. Ezt lehet oldani például a tapsolással, ha valakinek kedve van hozzá. Ha nincs kedve, az sem baj, miért kellene mindenkinek ugyanúgy gondolkodnia, csak legalább ne bántson másokat érte. Azok a polgárok sem ártanak senkinek, akik tapsolnak este nyolckor.
A fotó illusztráció
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
