Boldogulj Tatabányán

Különös jogerős ítélet született a már általunk is bemutatott aranyhamisítási ügyben: a több milliárd forintos csalást mindössze ötéves szabadságvesztéssel sújtotta a bíróság, valamint az elcsalt pénzt sem kell teljes egészében visszafizetnie a vétkesnek. Az elzárás pedig maximum két év lehet .Rövid sajtóközleményben tudatta a Fővárosi Törvényszék, hogy öt éves szabadságvesztésre, és ugyanekkora időre a közügyektől való eltiltásra ítélte Bíró Pétert, akit azzal vádoltak, hogy kölcsönügyleteiben fedezetként hamis aranytömböket használt fel. Az viszont, hogy a fenti büntetésen felül a vádlottnak hogyan és miként kell helytállnia a nyolc bankot ért sokmilliárdos veszteségért, mennyit és hogyan kell visszafizetnie a Németországban kibocsátott Lombard-kötvények tulajdonosainak - ha egyáltalán erre sor kerülhet - nem egyértelmű. Az viszont nagyon valószínű, hogy a vádlottnak nem öt évet, hanem  évekig tartó háziőrizet és egyéb kedvezmények figyelembe vételével legfeljebb két évet kell majd a rács mögött töltenie.A Törvényszék által "csalás" ügyében meghozott ítélet hátterét taglaló tömör összefoglaló valójában egy több éven át folytatott zálogházi csalássorozatot takar, amelyben nem csupán az indoklásban felhozott vád hangzottak el. A két évvel ezelőtti vádiratban a Kézizálog Zrt. és a Lombard Kft. tulajdonosát Bíró Pétert ugyanis összesen 18 rendbeli - üzletszerűen, jelentős és különösen nagy kárt okozó, valamint folytatólagos csalás, 9 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével és közvetett tettesként pénzügyi intézmény körében, folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértésével vonták eljárás alá.

Kinek, mennyi jár?

Az ítéletben mindössze egy mondat utal arra, hogy kötelezték a vádlottat, hogy a vádiratban indítványozott kártérítést a pénzintézetek, két gazdasági társaság és két magánszemély részére fizesse meg. Ennek nagyságát azonban majd további polgári perek során kell megállapítani: vagyis az aranyhamisítási ügy itt  és ezzel vélhetően nem ér véget. A helyzetet tovább bonyolítja (meglehet, éppen egyszerűsíti), hogy a kárvallottak egy része, közöttük nyolc hazai pénzintézet vélhetően nem indít kártérítési pert. A lépés meglepő, hiszen a bankok vesztesége ugyanis a korábbi becslések szerint meghaladta a 20 milliárd forintot, amekkora tételnél érdekeltek lehetnének, hogy veszteségük minél nagyobb részét megtérítsék.

Az újabb perek elmaradásának valószínűsíti, hogy már a mostani tárgyalássorozat első, tavaly szeptemberi napján kiderült, hogy a milliárdos kárt "szenvedett" Unicredit Bank nem él majd polgári jogi igényével, a karibi térségben működő offshore Loyal Bank elengedi a tartozást, és a Commerzbank nem akarja érvényesíteni kárigényét. A K&H Bank ugyan szintén nem indít polgári pert, de ennek oka, hogy a hitelt engedményezte egy faktorcégnek. A Széchenyi Bank és az Alba Takarékszövetkezet pedig időközben csődbe ment. A többi pénzintézet - Sperbank, OTP, CIB, Raiffeisen, Kinizsi Bank - elméletben indíthat ugyan kártérítési pert, de akár olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy inkább lenyelik az egyenként is százmilliós, esetleg milliárdos tételek elvesztését.

Hasonlóan járhatnak el a cégek és magánszemélyek is. A károsultak közül néhányat megkeresett a Napi.hu - kérdésünkre nevük vállalása nélkül elmondták: mivel a kár megtérülésére nem látnak esélyt, ők el sem indítják a pert. 

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

A fotó illusztráció

Itt léphetsz be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy

írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljtatabanyan@gmail.com

Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!