Kevés a bankkártya-terminál a kereskedőknél és a lakosság is ragaszkodik a készpénzhez, ami még mindig óriási költséget jelent, a költségvetés pedig évi 400-450 milliárd forinttól esik el. A Pénzügyminisztérium mindent meg akar tenni, hogy leszoktassa az embereket a párnacihába rejtegetett megtakarításról. Segítik a kártyás fizetés terjedését, a jövőben pedig a nyugdíjasoknál próbálják meg elérni, hogy ne készpénzben kérjék a juttatásukat - derült ki a Napi.hu E-buksza konferenciáján Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárának előadásából.A készpénzhasználat visszaszorítása része a kormányzati stratégiának - magyarázta Balogh, aki szerint a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiában is fontos szerepe van a készpénzhasználat csökkentésének.A forgalomban lévő készpénzállomány 2010-ben még a 2000 milliárd forintot sem érte le, mostanra 6 ezer milliárd forint körül van, vagyis megháromszorozódott. A GDP 14,2 százaléka van jelenleg készpénzben, ami európai szinten is nagyon magas arány. A listát Görögország vezeti, a balti országok és Bulgária vannak még Magyarország mellett az élbolyban.
Viszont abszolút lista vezető Magyarország a készpénzes megtakarítások állományát tekintve: itthon 15,3 százalékot tesz ki a "párnacihában tartott" pénz mennyiség, az unióban ennél nagyobb mennyiség nincs. A készpénzállomány jelentős része ráadásul a háztartásoknál van.
Az unióban több intézkedést bevezettek a készpénzhasználat korlátozására. Limitálták például a magánszemélyek és vállalatok közötti készpénzes tranzakciók maximális összegét, a legszigorúbbak Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában a limitek. Itt már 1000 euró fölött nem szabad készpénzzel fizetni, míg Horvátország a leglazább, ahol akár 15 ezer eurót is lehet így kifizetni.
Magyarországon csak a vállalatok közötti tranzakcióknál van korlátozás, 5 ezer eurónál többet nem lehet így átadni. A magánszemélyek készpénzhasználatának korlátozása a pénzmosás elleni küzdelemben is fontos.
Drága a készpénz
Viszont a bankjegyek felhalmozása hihetetlen költségekkel jár nemzetgazdasági szinten - derült ki Balogh előadásából. Nem csak az állam számára, de a kereskedők számára is. A tárolás, az előállítás, a készpénz szállítása komoly kiadást jelent, miközben a parkoltatott pénzek hiányoznak a gazdaságból, elmaradt kamatot eredményeznek, és a feketegazdaságot is támogatják, például könnyítik az adókerülést is.
A Pénzügyminisztérium 400-450 milliárd forintra becsüli évente a készpénzhasználat költségét. Ha sikerülne megfelezni az állományt, 200-250 milliárd forinttal gazdagodna a nemzetgazdaság - mondja Balogh. A visszaszorításban kulcsszerepe lenne az elektronikus fizetések elterjedésének, vannak azonban gátak.
A kereskedők ellenkeznek
Sok kiskereskedő nem fogadja el az elektronikus fizetési módokat. Vannak, akik nem akarnak olyan nyomot hagyni, amelyet az adóhatóság ellenőrizni tud, márpedig egy POS-terminálon végbevitt tranzakciónak van nyoma. Indultak programok a kártyaelfogadás szélesítésére, ezek csak részben lettek sikeresek - hangzott el az előadásban.
Az online pénztárgépek száma 220 ezer, a POS-termináloké 110 ezer volt a legújabb program indulásakor. A cél az lenne, hogy a bankkártyás fizetésre alkalmas eszközök száma megközelítse a kasszákét. Balogh azt reméli, az év végére sikerül elérni, hogy körülbelül 170 ezerre nőjön az állomány az állami programhoz csatlakozó kereskedők révén. A jövő évre szeretné elérni a PM, hogy a kereskedők legalább 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni, a távlati cél azonban a 100 százalékos kártya-elfogadás vagy azzal egyenértékű készpénzmentes fizetési lehetőség.
A lakosság szívesen kártyázik
A kártyás vásárlások száma és értéke szépen emelkedik, de európai összehasonlításban még le van maradva Magyarország. Az érintős kártyák használata meggyorsította a kártyahasználat elterjedését, az egyszerű használat segíti ez a tendenciát.
Az is segíti a készpénzhasználat elterjedését, hogy január 1-től nem terheli tranzakciós illeték a 20 ezer forint alatti lakossági átutalásokat. Volt egy törvényjavaslat, amely átalánydíjassá tette volna a számlacsomagok tranzakciós illetékterhét, lényegében megszüntette volna a tranzakciós illetéket. A kártyáknál már elérték ezt, az érintős kártyák után évente 500 forintos átalánydíjat szed be az állam.
A tranzakciós illetéknek kulcsszerepe van
A készpénzkímélő megoldások elterjesztésében fontos a tranzakciós illeték csökkentése, de költségvetési szempontokat is figyelembe kell venni - mondta Balogh. Ha a lakossági banki utalások tranzakciós illetékterhe eltűnne, akkor el kell gondolkozni az ingyenes készpénzfelvétel fenntartásán.
A nyugdíjak 60 százaléka már bankszámlára megy, a friss nyugdíjasoknál egyre nagyobb az arány, hiszen ők korábban a fizetésüket már bankszámlára adták. A maradék 40 százalék viszont még mindig készpénzben kapja a nyugdíját. Balogh szerint célszerű lenne őket megcélozni olyan számlacsomagokkal, amelyeket nem éreznek az idősek drágának.
A lakosság edukációján keresztül is próbálja az állam elvinni a pénzügyi tudatosságot. Kísérleti jelleggel 19 iskolában POS-terminálokat helyeztek el, és más pénzügyi folyamatokat: ebédbefizetés, osztálypénz is próbálták elektronikus útra terelni. Az első hónapokban 25 millió forintos forgalmat bonyolítottak így le, ami sikernek tekinthető.
A fotó illusztráció
Itt léphetsz be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
