Rendes körülmények között mindenkinek örülnie kellene neki a beharangozott Csónakázó-tavi felújításnak, azonban a beruházást láthatóan inkább az önkormányzati választás és a pénzszórás határozza meg.
Előző cikkünkben megnéztük nagy vonalakban, most, ahogy ott ígértük, lássuk a beruházás jelentősebb részeit, amelyekben megdöbbentő részletek rajzolódnak ki.
Kezdjük a hidakkal!
Két új hídat is építenek a tervek szerint, mindkettőn a Köztársaság útja irányából közelíthetjük meg a a Csóni-t.
Az egyik híd a volt Hanzi vonalában, a régi hidat felváltva, gyalogos-kerékpáros forgalomra tervezték. A másik csak gyalogos forgalomra lesz alkalmas, ez a Jubileum parkhoz fog vezetni a tó végétől.
Két szembeötlő furcsaságot szúrtunk ki a tervek alapján:
Az első furcsaság, hogy egy 20 tonnás 2,5 m széles tűzoltóautóra is vizsgálták a hidakat, de az első híd esetén nem tud ráfordulni a jármű az objektumra, azért nem tud behajtani ott, a másik híd pedig mindössze 2,4 m széles lesz korláttal együtt, ott pedig szintén esélytelen a jármű bejutása.
Nyilván minden a beruházásban érdekelt azt hiszi, hogy a tűzoltók ügyesek, majd biztosan megoldják valahogy!
A második, amely azonban nagy és költséges kérdőjel, mégis az, ahol a város az alábbi igényét fogalmazta meg és a tervezők ezt meg is csinálták:
„Diszpozícióként a következők feltételek lettek megjelölve: A híd alatti távhővezetékek fölött is legyen hídszerkezet, valamint a patak mellett nem létesülhet közbenső támasz.” - rendelkezik a terv.
Lefordítva, ide egy 24, és egy 25 méteres hídszerkezeteket kellett tervezni, alátámasztás nélkül.
Erre semmilyen logikus vagy szakmai magyarázatot vagy indoklást nem lehet találni a műszaki leírásokban és a helyszín sem szolgáltat erre magyarázatot. A patak árok és csövek közötti cca. 6 m széles sávoknál, semmilyen közlekedésileg fontos, vagy védett terület nincs.
A leendő hidak alatt nem tudnak gyalogos forgalmat tervezni, hiszen nem lesz meg a magassági követelmény. (ami min. 2,50 m)
Az egyik esetben most is a meglévő híd és járda van, a tó végénél pedig a szemétmennyiség miatt kétséges, hogy tájvédelmi oka lenne.
A hidak esetén is kulcsfontosságú, hogy minél kisebb legyen a támaszok nélküli távolság, az ún. „levegőben úszó” rész, ezért érthetetlen, hogy még indoklást se kap az ember a dokumentációban.
Mondhatná a kedves olvasó, hogy nagy dolog!
Hogy röviden szemléltessük, ezt mit jelent a gyakorlatban, ahol 1 m helyett 2 m-t kell áthidalni, akkor nem 2-szeres, hanem 4-szeres teherbírás kell. Így kell tervezni.
Hová helyezzük el a megvalósítandó (hangsúlyozzuk gyalogos és kerékpáros ill. csak gyalogos) híd szerkezeteket, a valóságban?
A szóban forgó kb. 24m-es és 25m-es fesztávval autópályák, vasúti pályák és folyók felett találkozhatunk. A vizuálisabb olvasóink kedvéért, Vértesszőlős-Tata vasútvonal felett van ilyen közúti híd (25,4m ) vagy a szentgotthárdi, Rába közúti híd (25,3m).
Egyedülálló módon lesz Tatabányán 250 m-en belül (!!) két olyan gyalogos híd, amit akkor se kell lecserélni, ha a klímaváltozás miatt Rába méretűre duzzadna a Galla-patak vagy kiszáradás esetén autóutat szeretnénk a helyén kialakítani.
Ha a városvezetők csupán dölyfösségből vagy esztétikai okok miatt akarnak ilyen közbenső támasz nélküli acél monstrumot (19 ill. 24 t) , akkor 10 milliós nagyságrendben költünk el az ostobaságukra.
A hidak gazdaságosabb kialakításával, annyit biztosan lehetne spórolni, amennyiből megismételhetnék a Csónakázó-tó 2014-es felújítását.
Ha a terveket megvalósítás is követi, akkor mint régen a tervgazdálkodás időszakában, a két hídba összesen, az alábbi főbb mennyiségeket fogják beépíteni:
130m3 beton (pontosabban 129,9) – ami 19 db, 7m3-es mixerautó
17,4 tonna betonacél
46,8 tonna szerkezeti acél
A fenti teljes acél mennyiségből 2 db T34-es szovjet harckocsit lehetne összerakni.
“Ha a tatabányai nép is úgy akarja, akkor csak ezekkel a beépített anyagokkal teljesíteni fogjuk az 5 éves tervünket. Mivel hogy ezt egy parkfelújítás keretén belül sikerült elérnünk, ezért minden szereplője a munkának számíthat a nép végtelen hálájára és, hogy meg fogja kapni a Munka Érdemrend arany fokozatú kitüntetését” - mondanák volna, mint régen a helyi párttitkárok.
Mielőtt azt gondolnák, hogy ez vicc, mi inkább azt gondoljuk viccnek, hogy ez a felújítás a „ZÖLD VÁROS” program keretein belül valósulhat meg és több mérnökön és ellenőrző szereplőn keresztül hamarosan eljut a kivitelezési fázisba.
Végezetül, ne veszítsék el lelkesedésüket, hamarosan jön az új, kávézóról szóló elemzésünk, amely komoly tervezési hiányosságokkal van megáldva.
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
