Azért az álszenteskedésnek is van határa.
“Kevés olyan család él Tatabányán, amelynek tagjai, főként a nagyszülők, déd- és ükszülők közül valaki ne tartozott volna a több mint 120 éves múlttal büszkélkedhető tatabányai bányászat kötelékébe. A városunkban élő gyermekek többsége biztosan sok régi történetet hallott már odahaza arról, hogyan éltek itt annak idején a bányászok, milyen is volt egy bánya, hogyan hozták fel a szenet, milyen nehéz munkát végeztek, hogyan tartottak össze jóban, rosszban a pajtások; hogyan vált településünk az ő munkájukra építve várossá, majd megyeszékhellyé. Azok a fiatalok is megismerhetik történelmünk legapróbb részleteit, akiknek felmenői között nincsenek bányászok, köszönhetően például a Jó szerencsét! helytörténeti vetélkedőnek”-írja Facebook-oldalán Schmidt Csaba. Tök jó és szép, könnyeink patakokban folytak volna a klaviatúrára, aztán megláttunk egy kérdőívet. És a pofánk leszakadt. Ki találta ki és hagyta jóvá ezeket a kérdéseket? Mert a bányász hagyományokról szóló vetélkedő kérdései között arról kell beszámolniuk a gyerekeknek, hogy
“ 5. kérdés: A Jó szerencsét Emlékév néhány nevezetes napja. Mikor voltak ezek a napok?Írd az események után a pontos dátumot! (hónap, nap)
- kérdés: Ír öt városi nagy rendezvényt, amely a Jó szerencsét emlékév keretében zajlott!”
Tényleg arról kell számot adniuk a gyerekeknek, hogy a polgármester és vazallusai hol, mikor koszorúztak, adták át vagy éppen ünnepeltek?. Tényleg ezt kellene tudnia egy fiatalnak, hogy a helyi hatalmasságok mit csináltak éppen? Ebből kell állnia egy amúgy sem sok kérdéses teszt jelentős részének? A programozott agymosáson túl, ez az önfényezés akkora cinizmus és pofátlanság, hogy remélem, a bányászok védőszentje megbünteti őket miatta. Egyszerűen egy fű alatt véghezvitt politikai technika ez, kihasználva a város hagyományait. Látszik, nem nagyon érdekli őket, hogy a mostani fiatalok tényleg megértsék a lényeget. Majd otthon elmondják nekik úgyis, gondolhatják, most inkább fényezzük a városvezetést. Már csak azért sem hiszek a polgármester a bányász hagyományok iránti elkötelezettségének, mert pont azokról a vezetőkről nem emlékeztek meg soha, akik tevékenysége idején a bányászat dübörgött Tatabányán, sőt akkor alakult ki például a város mostani szerkezete, csak mert a kommunizmus idejére esett az időszakuk. Talán, maga Schmidt Csaba tiltotta meg, hogy erről az időszakról részletesen szó legyen a helyi sajtóban, vagy az ünnepségeken. Egy város, jelen esetben Tatabánya történetéből ne csináljunk politikai kérdést, mi sem szeretjük-e az akkori politikai történéseket, de azokat az évtizedek, ha nem beszélünk róla, attól még megtörténtek, és szembe kellene nézni ezzel is, és kitárgyalni a “szándékosnak tűnő” elhallgatás helyett.
Szóval, akkor hogy is van ez?
(SchmidtCsaba Facebook oldala)
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
