Boldogulj Tatabányán

Számos vállalat ösztönzéssel igyekszik oltásra bírni a munkavállalókat, hogy így érjék el az üzembiztonságot és kerüljék el egy esetleges, jövőbeli lokális járványhullám kialakulását. A nagyobb vállalatok már jó ideje igyekeznek segíteni az olatkozást, de már a közepes és a kisebb cégek is szerveznek ilyen programokat. Van, ahol plusz szabadságot adnak az oltottaknak, míg máshol különböző negatív diszkrimináció éri azokat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. Ők néhol nem vásárolhatnak az üzemi étkezdében, nem étkezhetnek együtt az oltottakkal, illetve rendszeres koronavírus-tesztet kell végezniük. Ennek a költségét jobbára állja a munkáltató, de olyan hely is akad, ahol nem. Ráadásul – ha kimondatlanul is, de – elkezdődött az a trend, hogy az oltatlanokat egyre több cég nem veszi fel akkor sem, ha egyébként a szaktudásuk megfelel a kritériumoknak.

A koronavírus-járvány időszakában sokan dolgozhattak otthonról, hiszen a vállalatok jelentős része mindent megtett azért, hogy a dolgozói ne fertőződjenek meg. Az első járványhullám időszakában, tavaly májusban több mint 750 ezren nem jártak be a munkahelyükre, ez volt a rekord, de idén márciusban is 700 ezer felett alakult azok száma, akik részben vagy teljesen otthonról dolgozhattak. A következő hónapokban ha nem is esik vissza a válság előtti szintre az otthoni munkavégzés, bizonyára alacsonyabb lesz, mint a járvány csúcsán. Ez egyébként már látszik is az áprilisi adatokon, amikor 600 ezer alá csökkent a távunkában dolgozók száma.

A munkavállalók többsége számára még a válság időszakában sem volt elérhető az otthoni munkavégzés, ezeken a helyeken a vállalatok extra óvintézkedsekre kényszerültek. Azonban a járvány elmúlásával minden vállalat szeretné maga mögött hagyni ezeket, ahogy a kormány is lazít a járványügyi szabályokon. Ehhez azonban az kell, hogy minél többen beoltsák magukat. Magyarországon már 5 millió felett van az oltottak száma, ami kedvezőnek mondható, azonban a szakértők szerint ez még nem elegendő ahhoz, hogy újabb járványhullám ne alakuljon ki, különösen, ami a kisebb gócpontokat jelenti. Habár a következő időszakban az időjárási viszonyok segítik a vírus visszaszorulását, a vállalatvezetők azt szeretnék elérni, hogy akkor se élénküljön meg a fertőzöttség egy-egy cégnél, ha újra erőre kap a járvány. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha még magasabb szintre kerül az átoltottság-írja a Portfólió.

Oltakozás és oltásellenesség

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 400 ezer vállalkozónak és vállalatnak küldött tájékoztatást arról, hogy győzzék meg munkatársaikat, családjaikat, beszállítóikat és partnereiket, hogy fontos a védőoltás felvétele, mert ez szükséges a gazdaság újraindításához – mondta a Portfolio-nak Parragh László, a szervezet elnöke. Úgy tapasztalja, hogy pozitív a kezdeményezés visszhangja, a nagyvállalatok többsége már ezen az úton jár, és a kis- és közepesvállalatok is igyekeznek bátorítani a dolgozóikat.

Parragh László ugyanakkor elmondta, néhány vállalkozótól megdöbbentő válaszokat kaptak. Az erős oltásellenesség példája, hogy volt, aki azt írta nekik, aljasság a kezdeményezésük, mert az oltásba belehalnak az emberek.

Volt, aki szerint mi magunk nem oltattuk be magunkat, mert tudjuk, hogy milyen veszélyes– közölte a Portfólió kérdésére Parragh László, aki sajnálatosnak nevezte, hogy ilyen minden alapot nélkülöző gondolatok fogalmazódnak meg egyesek fejében. „Ezek a visszajelzések alapvetően nem is vállalatoktól, hanem leginkább a legkisebb vállalkozói körtől érkeznek” – tette hozzá. Szerinte a vállalatvezetők, akik sok emberért a cég működéséért felelősek, támogatják az oltási kampányt, mert tudják, hogy csak így biztosítható az üzembiztonság, és ezzel érhető el, hogy ne legyen újabb járványhullám.

Nincs oltása? Kérem a következőt!

Parragh László kiemelte, mostanára már egyre többször adódik olyan helyzet, hogy egy vállalat nem veszi fel azt a jelentkezőt, aki nem esett át a betegségen, nem oltatta be magát vagy nem regisztrált az oltásra. „Munkajogilag persze nem lehet megkövetelni, hogy egy dolgozó oltassa be magát, de nyilvánvalóan egyre többször fordul elő, hogy egy jelentkezőt nem vesznek fel akkor sem, ha megfelelne a kritériumoknak, de nem oltatta be magát. Nyilván nem fogják kimondani a cégvezetők, hogy az oltás megtagadása miatt nem veszik fel, de mindkét fél tudja, hogy ez a helyzet, és a felvételhez az oltáson keresztül vezet az út” – fejtette ki.

A vállalatok igyekeznek ösztönözni az oltások felvételét, hogy megőrizzék dolgozóik egészségét, és ne kerüljön veszélybe a folyamatos üzletmenet– mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte erős ösztönző rendszereket vezettek be a nagyobb cégek, de a kisebbek is támogatják az oltakozást.

Előnyök és szabályok

Olyan szabályrendszereket hoztak létre a gyárakban, amelynek köszönhetően az oltottak és a víruson átesett, védettek gyakorlatilag majdnem úgy tudnak dolgozni, mint a koronavírus-járvány előtti időszakban, miközben a védettséggel nem rendelkezőknek számos korlátozást kell betartaniuk – hangsúlyozta Perlusz László. Ilyen például az, hogy

SOK HELYEN NEM EBÉDELHETNEK EGYÜTT A VÉDETTEK AZ OLTATLANOKKAL, SŐT, SZÁMOS MUNKAHELYEN NEM IS HASZNÁLHATJÁK A KÖZÖS KIFŐZDÉT, NEM VÁSÁROLHATNAK OTT EBÉDET, HANEM HOZNIUK KELL MAGUKKAL.

A vállalatok ezzel a módszerrel is igyekeznek megakadályozni egy fertőződési góc kialakulását – tette hozzá Perlusz László.

Ráadásul azoknak, akik nem oltatják be magukat, nagyon gyakran, akár naponta is koronavírus-tesztet kell végezniük a munka megkezdése előtt– mondta Perlusz, aki szerint erre az együtt dolgozó közösség védelmében, egy esetleges, lokális járvány fellobbanásának elkerülése miatt van szükség. Nemcsak negatív, hanem pozitív ösztönzőkre is számos példa van, Perlusz László közölte, hogy van, ahol pótszabadságot kapnak azok, akik beoltatják magukat.

Rendszeres tesztelés oltatlanoknak

A vírusteszt végzésére a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is felhívta a figyelmet egy közleményében. A koronavírus harmadik hullámának lecsengésével az otthonról dolgozók egyre nagyobb arányban térnek vissza a munkahelyükre, ahol gyakran a védőoltás felvételét és védettségi igazolvány bemutatását várják el. Attól, aki nincs beoltva, sokszor rendszeres tesztelést várnak el, és az sem ritka, hogy a tesztelés költségét a dolgozókkal akarják megfizettetni – közölte a TASZ. Leszögezték, hogy a tesztek kifizettetése azonban nem jogszerű.

Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint a munka törvénykönyve alá tartozó egyes munkakörökben, a járványhelyzet alatt jogszerűen kérheti a védettségi igazolvány bemutatását a munkáltató. A védettség igazolását semmilyen más módon nem kérheti a munkáltató, kizárólag az igazolvány bemutatásra kötelezheti munkavállalóit – vagyis akinek van igazolványa, azt már nem tesztelheti. Aki nem rendelkezik igazolvánnyal, azt tesztelheti a munkáltató, de arra nem kötelezheti a dolgozókat, hogy ezt kifizessék;  vagyis a munkáltatónak kell állnia a teszt költségét.

Ösztönzési rendszerek

Parragh László szerint a közösséghez tartozás miatt ma már sokan felveszik az oltást, ha egy cégnél többségbe kerülnek azok, akiket már beoltottak.

Tudják, hogy így maradhatnak a csoport, a közösség részei, amelynek az érzete különösen fontos például az építőiparban– fogalmazott. Parragh szerint példaértékű az idősellátásban dolgozók és a pedagógusok beoltottsága, de jól halad az idegenforgalomban és a gyárakban dolgozók oltása is.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint bizonyos munkakörökben kifejezetten nagy szükség van a dolgozók beoltására. Az olyan kritikus munkakörökben, ahol több ember megbetegedése az egész vállalat működését veszélyezteti, érdemes támogatni az oltakozást – mondta a Portfolio-nak Rolek.

SZERINTE ILYEN KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁNAK TEKINTHETŐ PÉLDÁUL A PAKSI ATOMERŐMŰ VEZÉRLŐJE VAGY A LISZT FERENC REPTÉREN A LÉGI IRÁNYÍTÁS.

Rolek Ferenc szerint azonban azoknál is fontos a védőoltás felvétele, akik alapvetően sok emberrel találkoznak, ilyenek a fodrászok, a pincérek, a kereskedelmi dolgozók, vagy a szolgáltató szektorban azok, akik részt vesznek a közvetlen ügyfélkiszolgálásban.

Parragh László szerint ahol fizetett szabadnapot, szabadnapokat kapnak a munkavállalók az oltásért cserébe, ott magasabb az oltakozási hajlandóság, ezt egyébként az MKIK is javasolta a Magyar Bankszövetséggel. A bankok alkalmazzák is ezt a kedvezményt – tette hozzá.

VAN, AHOL VÁLLALATI UTAZÁSI, VÁSÁRLÁSI TÁMOGATÁST KAPHATNAK A MUNKAVÁLLALÓK, AMI SZINTÉN ÖSZTÖNZI AZ OLTAKOZÁST.

Perlusz László közölte, hogy a vállalati oltópontokon is elkezdődtek az oltások, ami szerinte segíthet abban, hogy egy-egy cégen belül nagyobb legyen az átoltottság. Úgy véli, hogy a cégek részéről felelős magatartás az oltások ösztönzése a rendelkezésre álló eszközökkel, hiszen egyszerre érvényesül a dolgozói élet- és egészségvédelem, a munkahelyek megőrzése és az üzletmenet folytonosság követelménye. Rolek Ferenc szerint emiatt ha nem is teszik kötelezővé az oltást egy-egy munkahelyen, de informálisan vagy formálisan megpróbálják elérni a munkáltatók, hogy a dolgozók felvegyék az oltást.

A fotó illusztráció

Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre.

Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk ezért kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!