Boldogulj Tatabányán

Adóbevételi kockázatot okozhat a büdzsének a vagyonkezelő alapítványok rendszere. De legalább szja-mentes lesz a koronaárvák támogatása.

A nemrég benyújtott adótörvényeke most is túlnyomórészt a gazdaság működésével kapcsolatos módosítások uralják, alig pár olyan változást tartalmaz, amely magánszemélyek szélesebb körét is kedvezően érinti. Ide sorolható, hogy megszüntetik a gépjárműadó esetében az idén a NAV által kiküldött csekkeken tapasztalt és sokak idegeit borzoló kerekítési szabály alkalmazását, valamint bekerült a csomagba az is, hogy 2022-től leegyszerűsödik a kriptoeszközök utáni adózás.

Szintén könnyebbséget jelent az adózóknak, hogy a 4 gyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességének igazolásánál lehetővé teszi, hogy nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére olyan adatról – például ha a gyermekek már felnőttek, vagy az édesanya már legalább 12 éve jogosult a gyermekek után családi pótlékra –, ami már bizonyosan nem változhat. Amennyiben a kedvezményre jogosult édesanya 2021-ben tett nyilatkozatot, és megfelel a feltételeknek, 2022-ben nem kell újra nyilatkoznia.

Szintén a munkavállalási korú népességnek kedvez az a tervezett módosítás, mely lehetővé tenné, hogy szja-mentes legyen a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók számára az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésük első hat hónapjában folyósítható, munkavállalást ösztönző támogatás. Ez egyébként a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeg lehet havonta. Ugyancsak szja-mentessé teszik az álláskeresők részére adható, az eddigi lakhatási támogatást márciustól felváltó mobilitási támogatást. 

Szintén szja-mentesek lesznek az Áder János köztársasági elnök által létrehozott klímavédelmi alapítvány meghirdette ösztöndíj- és támogatási programok keretében biztosított juttatások mellett a legfőbb közjogi méltóság másik alapítványa által juttatott támogatások is.

EZÉRT A KORONAVÍRUS MIATT ÁRVÁNY MARADT GYEREKEK RÉSZÉRE FOLYÓSÍTOTT ÖSSZEG UTÁN SEM KELL MAJD SZJA-T FIZETNI.

Ugyan külön törvényben szavazták meg, mégis ide sorolható a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége is, amelyet 2022. január 1-jétől vezetne be a kormány, és az előzetes becslések szerint akár egymilliónál is több potenciális érintettje lehet az intézkedésnek. Lényeges, hogy az adómentesség a munkabérek mellett az egyéb jövedelmekre is vonatkozik. 

Ugyancsak jelentős változás, hogy az örökösök bizonyos esetben az adóhivatal segítségével hozzájuthatnak az elhunyt nyugdíj-megtakarítására jutó adó-visszatérítéshez. Amennyiben ugyanis az adózó nem tudott rendelkezni az adó-visszatérítésről – márpedig idén a járvány miatt vélhetően sokakat érint ez a probléma –, az adóhivatal az örökösök elévülési időn belüli kérelmére soron kívüli adómegállapítási eljárásban intézkedik az örökhagyó önkéntes pénztári számlájára, nyugdíj-előtakarékossági számlájára vagy nyugdíjbiztosítási számlájára teljesített befizetéseivel összefüggésben igényelhető összeg visszatérítéséről-írja az Index.

A cégek és az egyéni vállalkozók jelentős kedvezményeket kaptak

Még mindig a munkavállalókat érinti, de már átvezet a vállalati adózás terepére, hogy szja-mentessé teszi a javaslat a céges kerékpárok használatát. A rendelkezés eredményeképp a környezettudatos cégek adóteher nélkül tudnak kerékpárflottákat felállítani, és annak használatát a munkavállalóknak biztosítani – értékelte a törvényjavaslatot az Indexnek Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója. 

A módosító csomag egyik legnagyobb hatású változásának nevezte, hogy 2022. július 1-jétől további két százalékponttal csökkennek a munkáltatói terhek. Ezt a szakképzési hozzájárulás 1,5 százaléka megszüntetésével, vagyis a szociális hozzájárulási adóba olvasztásával, illetve a szochó 0,5 százalékos csökkentésével valósítaná meg a jogalkotó. 

Külön öröm a munkáltatók számára az, hogy a szakképzési hozzájárulás – mint külön adónem – megszűnik, így nemcsak a munkáltatói fizetési kötelezettségek enyhülnek, hanem az adminisztrációs feladatok is jelentősen egyszerűsödnek – fogalmazott Honyák Péter. Szerinte ezzel nő a gazdaság versenyképessége is, mivel 100 forint nettó bér kifizetéséhez így már csak 173 forintra lesz a munkáltatónak szüksége. Ez az összeg 2016-ban még 193 forint, 2010-ben – évi 4 millió forint feletti jövedelem esetén – pedig több mint 300 forint volt – idézte fel a szakértő. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy

A VÁLTOZÁS MIATT A NYUGDÍJKASSZA BEVÉTELEI CSÖKKENNEK, ÍGY FELTEHETŐEN NÖVELNI KELL MAJD A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL A NYUGDÍJAK KIGAZDÁLKODÁSÁHOZ ADOTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGÉT.

Érdekesség az is, hogy a 2022-es költségvetés bevételi előirányzatai között továbbra is szerepel a gazdaság-újraindítási foglalkoztatási alaprészben mintegy 68 milliárd forintnyi elvárt bevétel a szakképzési hozzájárulásból.

Kedvezményeket kapnak az egyéni vállalkozók is

Az átalányadózásra jogosult egyéni vállalkozók körének kiszélesítése ugyancsak figyelemre méltó változás Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere szerint. A jelenlegi 15 millió forintos bevételi határ helyett jövőre már akár az éves minimálbér összegének tízszereséig – közel 20 millió forint bevételig – választhatják az egyszerűsített adminisztrációval járó adózási módszert. Kiskereskedelmi tevékenység esetében pedig akár a minimálbér ötvenszereséig választható az átalányadózás. A tervezet szerint az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányad az egyéni vállalkozóknál

• alapesetben a bevétel 40 százaléka,
• a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál 80 százalék,
• az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozóknál 90 százalék,
• a mezőgazdasági őstermelőknél pedig szintén 90 százalék. 

Újdonság az is, hogy az egyéni vállalkozóknak az éves minimálbér feléig nem is kellene egyáltalán személyi jövedelemadót fizetni – adóelőleget is csak ezt követően –, és az is, hogy ezt figyelembe véve is lehetőség lesz számukra a családi adókedvezmény igénybevételére. Méghozzá úgy, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényt (Tbj.) módosítva az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vegye a családi járulékkedvezményt az adómentes átalányban megállapított jövedelemre jutó járulék erejéig. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a kedvezményt csak az átalányban megállapított jövedelem terhére lehet igénybe venni, a minimálbér után nem. 

A fotó illusztráció

Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre.

Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk ezért kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!