Tatabányán is elérkeztünk arra a pontra, amikor a munkavállalók is fontosnak érzik, hogy szervezetten fellépjenek, és munkájuk megbecsülésében egyre jobb feltételeket érjenek el.
Sokan most döbbennek rá, hogy az a szó, érdekvédelem, csak akkor eredményez valamit, ha ők maguk tartják a kezükben és folyamatosan foglalkoznak vele. Mert ez is sok apró részből tevődik össze, mint azok a termékek, amelyeket ők maguk állítanak össze a különböző gyárakban.
Hogy miért is fontos a közös fellépés? Megkerestük ezért az egyik legnagyobb és legaktívabb szakszervezetet, akik segítségével néhány aktuális példán keresztül is megmutatjuk.
Gyöngyösön a B. Braun dolgozói egy egész ország munkavállalóinak mutattak példát tettrekészségükkel, kitartásukkal, elveikhez ragaszkodásukkal! Az elmúlt napokban bebizonyították, hogy a cégek képviselői nem nyomhatnak le bármit azoknak a dolgozóknak a torkán, akik a félelem helyett a küzdelmet választják. Ehhez természetesen kellett egy olyan érdekvédelmi közösség, amit helyben a Vasas Szakszervezet szervezett már jó ideje.
László Zoltán a Vasas szakszervezet alelnöke szerint a sztrájk komoly súrlódásokkal indult, de végső soron a munkáltató pozitívan mozdult el, és a munkavállalók számára jobb megoldás született, mint a korábbi ajánlatok. Sőt, az utolsó levélváltások „korrekt, tisztességes, normális hangnemben zajlottak”.
A cég korábban annak ellenére zárkózott el a bérfejlesztés elől, hogy sok más iparággal szemben, melyek megsínylik a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesést, profitál is a járványból. Március elején, miután kiderült, milyen messze vannak egymástól a munkások és a cégvezetés elképzelései, a szakszervezet 8 százalékra mérsékelte bérfejlesztési követelését, akkor azonban az orvosi eszközgyártó cég vezetése még ezt is sokallta.
Ha valaki nem lenne tisztában, leírtuk, hol is állnak a magyar bérek Európában:
Nemrég frissítette tagállami statisztikáját az Eurostat a 2020-as nettó átlagbérekre vonatkozóan, amelyből az derül ki, hogy a magyar bérek tekintetében nincs minek örülni. Az országos átlagkereset az egyik legalacsonyabb lett tavaly az unión belül. A forint egyre inkább veszít értékéből az euróval szemben, így a forintban számolt 9%-os emelkedés euróban számolva igazából csökkenést jelent.
A további adatok szerint Magyarországon 2020-ban a hazavitt, nettó bér tekintetében csak a horvát, a lett, a bolgár és a szlovák dolgozók átlagos nettó bére ér kevesebbet a magyarokénál és az egy átlagos családra (két szülő, két gyermek) leosztott átlagbérek is 1,5 százalékot csökkentek 2019-hez képest. Régiós szinten az osztrákok majdnem 3,5-szer többet keresnek átlagosan, míg a visegrádi négyek közül Csehországban a hazainál 20 százalékkal több a fizetés.
És akkor nézzünk, egy meglehetősen szomorú, de elkerülhetetlen hírt, hogy Ózdon bezár a Johnson Electric.
A cég lépése csak a dolgozóknak lehetett váratlan, ugyanis pár évvel ezelőtt már épített a kínai tulajdonos egy hatalmas üzemcsarnokot Szerbiában, és többször mondogatták az ózdiaknak, hogy ha nem mennek majd jól itt a dolgok, akkor elköltöztetik a termelést a szerbiai gyárba. A Nišben lévő üzem logisztikailag jobb helyen, egy repülőtér mellett van.
Az ózdi helyzettel kapcsolatban László Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen tevékenységű hazai cégeknél az elmúlt években gyors automatizálási, robotizálási folyamatok indultak, és ez a változás többnyire létszám-fogyással jár. Sokaknak szokatlan itthon, hogy az automatizáció miatt akár egy egész gyár is megszűnhet, máshol viszont ez gyakoribb. A következő években ehhez hasonló leépítésekre, akár gyárbezárásokra is számítani kell Magyarországon is.
A Vasas Szakszervezet alelnöke szerint itt üt vissza a jelenlegi magyar foglalkoztatási rendszer struktúrája. Egész egyszerűen a munkavállalók továbbképzését kell sürgősen megoldani, támogatni minden eszközzel. Az átképezhetőség a legkomolyabb védelem ezekben a helyzetekben. Az ilyen városok, térségek életét befolyásoló gyárbezárások társadalmi szintű ügyek, amelyekkel a döntéshozóknak foglalkozniuk kell.
László Zoltán szerint a robotizáció miatt sok hazai összeszerelő-üzemben pár éven belül hatalmas változások lesznek, „nem 10-20 éves távlatban, sokkal hamarabb”. Egyébként a nagyobb leépítések, gyárbezárások idején számottevően megnő a szakszervezeti tagjelentkezések száma, többen akarnak belépni, mert így nagyobb esélyük van az érdekeik érvényesítésére – mondta.
Itt kanyarodunk vissza hazai terepre: ugyanis a hírek szerint újabb két tatabányai nagyvállalatnál fog megalakulni hamarosan a Vasas Szakszervezet helyi alapszervezete, ami apropót adott írásunkhoz.
Fontosnak tartják, hogy a munkavállalók hangolják össze ilyen jellegű kezdeményezéseiket, mert együtt sokkal többet érhetnek el.
Ha kapcsolatba szeretnének lépni a Vasas Szakszervezettel, keressék bátran a tisztségviselőit, a regionális illetve a helyi képviselőket.
László Zoltán /alelnök/ - telefon: +36 20-9848-430; e-mail: laszlo.z@vasasok.hu
Közép-Dunántúli Regionális Képviselet (Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom megyék):
Holly László - telefon: +36 22 316-216; mobil: +36 70 3335-430; e-mail: holly.l@vasasok.hu
Szervezés, oktatás: Gede Richárd - telefon: +36 70 3348714; email: gede.r@vasasok.hu
A Vasas Szakszervezet oldalán további információkat találhatnak olvasóink!
címlap: MTI / Ujvári Sándor
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre.
Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.