Bolyongtam a neten és megláttam egy fotót a Tatabánya anno Facebook-csoportban, ami valószínűleg egy képeslapot ábrázol, mert mintha az lenne ráírva, hogy Üdvözlet Felső-Galláról! - akkor régen még így írták nem úgy egybe, mint mostanában. Pontosabban egy vendéglőt/kocsmát ábrázol az a gyönyörű fotó, igazából könyvillusztráció is lehetne, annyira szép.
Mondjuk én szerelmes vagyok a régi idők tárgyaiban, képeibe, bútoraiba, autóiba, lehet, hogy nekem azért ilyen különleges. Nem tudom, ki hogy van vele, de annak idején sokkal több időt fordítottak a tárgyak és egyebek kitalálására, annyira más volt a tárgykultúra.
Például volt minden utcában suszter. A suszter, legalábbis gyerekkorom emlékei szerint mindig, de mindig egy görnyedt idős bácsi volt, aki pár négyzetméteren görnyedt a cipők, bakancsok, körömcipők és egyéb lábbelik fölé. De ott van a cigarettatárca. Nem csak úgy zsebbe gyűrve hordták a cigit a régiek, hanem mindenkinek volt tárcája, ha gazdag volt, ha szegény, mint az erőmű egere, akkor is. Régen még adtak az ilyenekre, kötődtek tárgyaikhoz az emberek, mára ez már szinte eltűnt.
És a nevek: mintha sokkal többet agyaltak volna, hogy hívjanak egy kocsmát, lebujt. Nem úgy volt, hogy kiválasztottak valami angolos nevet és kész, hanem a környékre vagy a tulajra jellemző nevet próbáltak adni. Soha nem felejtem el, Tatabányától elég messze volt egy kocsma a 90-es években, amit Hat Csöcsnek hívott arra felé a népnyelv, mert három igen dúskeblű hölgy vitte a boltot. Micsoda szépség! Nem Casablanca vagy, mit tudom én.
Ezért is figyeltem fel erre a kocsmafotóra, mert azt írták, hogy Vendéglő a Víg Meszeshez volt a neve az épületnek. Egyszerűen tökéletes! Azt írták, hogy a felsőgallai állomásnál volt, talán a neve is innen származik, mert volt ott egy mészégető. El is képzelem, ahogy a mészégetők egy kemény nap után, betértek pár korsó akármire és ilyen-olyan rövidekre. Aztán annyira jókedvűek lettek, hogy csak na. Vagy volt egy mindig nagyon vidám mészégető és onnan jött a Vendéglő a Víg Meszeshez név.
Akárhogy is volt, tanulnunk kellene a régiektől.
Fotó: Tatabánya anno- Tatabánya múltják kutattók kubja
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre.
Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
