Magyarországon február végén kezdtek oltani az első, OGYÉI által engedélyezett kínai vakcinával. A Házipatika portál összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, jelenleg elérhető információkat a Sinopharm oltóanyagáról.
A kínai Sinopharm gyógyszeripari vállalat BBIBP-CorV elnevezésű oltóanyagát eddig egyetlen más uniós tagállamban sem engedélyezték. Magyarországon február 24-én kezdték tömegesen beadni azoknak a regisztráltaknak, akik éppen akkor következtek az oltási sorrendben. Jellemzően a 65 év felettieknek.
Hagyományos technikával készül a Sinopharm-vakcina
E kínai vakcina hatóanyaga inaktivált, elölt vírus, az OGYÉI tájékoztatója szerint a 19nCoV-CDC-Tan-HB02 törzsből. Ahogy a hasonló technikával gyártott védőoltások - például az influenzaoltások vagy a veszettség elleni oltás -, úgy ez is erős immunválaszt generál. Működése azon alapul, hogy antitestek termelését és a vírus ellen ható vérsejtek előállítását segíti elő, ami lehetővé teszi, hogy azimmunrendszerlegyőzze a fertőzést. Nem okoz megbetegedést - mivel nem élő vírust tartalmaz -, és amennyiben hatására védettség alakul ki, elkerülhető a koronavírus-fertőzés okozta súlyos, akár kórházi kezelést igénylő megbetegedés, elhalálozás.
Meddig tart a kínai oltással megszerezhető védettség?
A védettség megszerzéséhez két részoltásra van szükség, ezek beadása között 21-28 napnak kell eltelnie. Hogy ez a védettség ténylegesen meddig tart, arról egyelőre nincs adat, csak tippelni lehet. A legtöbb gyártó első körben 6-8 hónapra becsüli.
Milyen könnyen használható fel a Sinopharm-vakcina?
A Sinopharm-vakcina tárolása nem igényel extra körülményeket: hűtőszekrényben felbontás nélkül 2-8 °C fokon eláll. Egyadagos, tehát könnyebben kezelhető, mint például a Pfizer-BioNTech oltóanyaga, amelyet felhasználás előtt hígítani kell, és egy fiolából hat adag vakcina is kinyerhető.
Mit tudunk a Sinopharm-vakcina hatékonyságáról?
A gyártó közlése szerint az oltóanyag 79 százalékos hatékonyságú, de mivel a széleskörű, fázis III-as klinikai vizsgálatot nem Kínában végezték, így ez az adat nem mond túl sokat. Az Egyesült Arab Emirátusok közlése szerint az általuk hónapokkal ezelőtt elvégzett klinikai vizsgálatok előzetes adatai szerint a Sinopharm-vakcina hatékonysága 86 százalékos lehet. Azt azonban érdemes figyelembe venni a hatékonyságlatolgatásakor, hogy a III. fázisú klinikai vizsgálatokban résztvevő 60 évesek, vagy 60 évnél idősebbek aránya elenyésző - ahogy az OGYÉI is kitér rá, egy százalék alatti - volt. Ami azt jelenti, hogy jelenleg nagyon kevés adat áll rendelkezésre arról, esetükben hogyan alakul a hatékonyság, és milyen fokú védettséget szerezhetnek az oltással. (Emiatt Kínában jellemzően a 18-59 éveseket oltják vele.)
Hatékony-e a Sinopharm-vakcina az új mutációk ellen?
Egyelőre arról sincs hivatalos vizsgálati eredmény, hogy az oltás használata óta - Kínában már a nyáron bevetették sürgősségi oltóprogram keretében - felbukkant új koronavírus-variánsok ellen mennyire hatékonyan véd ez a kínai vakcina. Például a becslések szerint 50 százalékkal fertőzőképesebb B.1.1.7-es, úgynevezett brit változat, az elsőként Japánban és Brazíliában azonosított P.1 variáns, vagy a B.1.351-es dél-afrikai változat ellen. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy utóbbi kettővel szemben a jelenleg használt védőoltások kevésbé hatékonyak.
Kinek adható a Sinopharm-vakcina?
Ahogy az OGYÉI által közölt tájékoztatóban is áll, a gyártó 18 év felettieknek ajánlja. Magyarországon annak sincs akadálya, hogy 60 év felettieknek is beadják. Az oltást végző háziorvosoknak a betegek kórtörténetét, és az esetleges megbetegedéssel járó kockázati tényezőket figyelembe véve kell mérlegelniük beadásáról.
Kinek nem ajánlott a Sinopharm-vakcina?
Vannak ellenjavallt esetek. Ilyen például bármely kezeletlen krónikus betegség, vagy az éppen fennálló akut lázas állapot. Beadása nem ajánlott a vakcina bármely összetevőjével szembeni allergiás reakció, vagy túlérzékenység esetén, ahogy várandós nőknek és szoptató anyáknak sem. Tervezett várandósság esetén ki kell várni, hogy a második részoltást követően leteljen a gyártó által javasolt két hónap.
A kínai védőoltás beadása után jelentkező esetleges hatások
A beadást követően az oltás helyén bőrmelegség, esetleg fájdalom jelentkezhet. Az adott terület megduzzadhat, a szúrás helyén csomó, vagy keményedés alakulhat ki. Nem lehet kizárni a bőrpirosságot és a viszketést sem.
Milyen mellékhatásokat okozhat a Sinopharm-vakcina?
Az egész testre kiterjedő lehetséges mellékhatások skálája széles: a leggyakoribb fejfájástól kezdve a lázon, fáradékonyságon, aluszékonyságon át az ízületi fájdalomig, nehézlégzésig és köhögésig számos egészségügyi hatásra lehet számítani. Előfordulhat még orrfolyás, szédülés, hasmenés, hányinger. Ritkán szívdobogásérzés, szemfájdalom, az ízérzékelés elvesztése is bekövetkezhet. A Kínán kívül végzett III. fázisú klinikai vizsgálat során egy embernél súlyos mellékhatásként hányinger és hányás jelentkezett, miután beoltották. Több értékelhető adat egyelőre nincs az oltás után esetlegesen fellépő negatív egészségügyi hatásokról.
a cikk eredetileg a Házipatika portálon jelent meg
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre.
Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
