Boldogulj Tatabányán

Alig több mint egy évvel azután, hogy először elkezdtek érkezni a hírek Kínából egy új, veszélyes koronavírusról, az új technológiáknak köszönhetően elmondhatjuk, hogy már vannak engedélyezett koronavírus vakcinák a világon. 

A mai napig az EU-ban három koronavírus vakcina kapott zöld utat, ezeken kívül kettő, így összesen öt engedélyezett koronavírus vakcina van Magyarországon. A Pfizer/BioNTech vakcina kapta meg elsőként az engedélyt az EU-ban, majd a Moderna vakcina, végül az AstraZeneca vakcina. 

Európában és Magyarországon december vége óta zajlik az oltás a Pfizer/BioNTech vakcinával, amellyel a klinikai tesztek alapján elérhető a koronavírus védettség.A Pfizer/BioNTech vakcina

A Pfizer és a BioNTech vakcinája az egyik új technológián alapuló harmadik generációs, úgynevezett mRNS-vakcina, az első olyan vakcina volt, ami az Egyesült Államokban és az Európai Unióban megkapta a gyógyszerhatóság engedélyét. Magyarországon december vége óta oltanak az amerikai gyógyszergyártó és a német biotechnológiai cég közösen fejlesztett vakcinájával.

A technológiai úgy működik, hogy az mRNS-vakcinát lipid nanorészecskékkel juttatja be a szervezetbe az oltás, ami a bevitelt követően a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtjeinkkel, így alakítva ki az immunitást. Amíg hagyományos vakcinák inaktivált vagy elölt vírusokat, vagy vírusrészecskéket tartalmaznak az immunválasz kiváltása érdekében, addig az mRNS vakcina egy üzenetet kézbesít a szervezet sejtjei számára, amely a tüskefehérje képzésére utasítja a sejteket. A sejtek tüskefehérje előállítása immunválaszt vált ki a szervezetben, így indul meg az antitest termelődése a szervezetben.

A koronavírus vakcina mellékhatásai

Az amerikai járványügyi központ közlése szerint a mellékhatások 1-2 napon belül jelentkeznek, de legfeljebb néhány napig tartanak. Influenzához hasonló tüneteket jegyeztek fel a tesztalanyok.

Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) tájékoztatója szerint a leggyakrabban előforduló mellékhatások a Pfizer/BioNTech vakcinájánál:

• fájdalom az oltás helyén
• fáradtság
• fejfájás
• izomfájdalom
• hidegrázás
• izületi fájdalom
• láz
• duzzanat az oltás helyén
• pirosodás az oltás helyén
• émelygés
• rossz közérzet
• duzzadt nyirokcsomók.

Az FDA ismertetője hozzáteszi, hogy súlyos allergiás reakciót is kiválthat az oltás valamelyik összetevőjével szembeni érzékenység, éppen ezért azt javasolták az oltóhelyeknek, hogy a vakcina beadását követően egy ideig tartsák ott megfigyelésen a beoltott személyt. Allergiás reakció esetén nehézlégzés, gyors szívverés, szédülés, gyengeség, a torok és az arc feldagadása és kiütések jelentkezhetnek. Kevés ilyen eset (anafilaxiás sokk) fordult elő egyelőre a világon és egyik sem vezetett halálhoz, mivel jellemzően az oltás után rövid idővel már jelentkeztek a tünetek, amikor még az oltóhelyen tartózkodott az illető és így gyors orvosi segítségben részesülhetett.

Milyen gyakoriak a mellékhatások?

A klinikai tesztek során minden résztvevőt megkértek arra, hogy az oltást követően 7 napig vezessen naplót a jelentkező tünetekről. A vakcinával beoltott csoportban a helyi reakciók 0-2 napon belül jelentkeztek és 1-2 napig tartottak a medián értékek alapján.

A résztvevők 84,7 százaléka számolt be valamilyen helyi reakcióról, a korcsoport szerint megosztva a fiatalabb (18-55 éves korosztályban) 88,7 százalék, az idősebb (55 feletti) korosztályban 79,7 százalék legalább egy reakciót tapasztalt az oltás helyén. A leggyakoribb helyi reakció a fájdalom volt az oltás helyén, az első dózist követően a fiatalabb korcsoport 83,1 százaléka, az idősebb korcsport 71,1 százaléka érzett fájdalmat, a második dózis után 77,8 százalék és 66,1 százalék volt az arány. (Egyébként fájdalomról a placebóval beoltottak közül is több mint 10 százalék beszámolt). Pirosodás és duzzanat jóval kisebb arányban fordult elő, a második oltást követően nagyobb számban, az idősebb korcsoportban a tesztalanyok valamivel több mint 7 százaléka, a 18-55 éves csoportban pedig mintegy 6 százalék jelezte.

A tesztalanyok 77,4 százaléka számolt be legalább egy szisztémás reakcióról és a 18-55 éves korcsoportban nagyobb arányban, mint az idősebbeknél (82,8 százalék vs. 70,6 százalék). Mind a két korcsoportra jellemző volt, hogy a második dózis után valamivel súlyosabbak voltak a reakciók és gyakrabban előfordultak. Ez alól kivételt képezett a hányás és a hasmenés, amelyről hasonló arányban számoltak be az első és a második dózis után is a tesztalanyok, sőt, nem volt szignifikáns különbség az vakcinát kapó és a placebót kapó csoport között.

MIND A KÉT KORCSOPORTBAN A FÁRADTSÁG, A FEJFÁJÁS ÉS AZ IZOMFÁJDALOM VOLT A LEGJELLEMZŐBB MELLÉKHATÁS.

A fiatalabb korcsoportban az első oltás után 47 százalék, a második után pedig már 59 százalék panaszkodott fáradtságra; fejfájást 42, majd 52 százalék jelentett; izomfájdalom pedig 21, illetve 37 százaléknál alakult ki. Az 55-pluszos korosztályban az első oltást követően 34 százalék, a második után 51 százalék panaszkodott fáradtságra; fejfájás 25, majd 39 százaléknál jelentkezett; izomfájdalom pedig 14, illetve 29 százaléknál.

Lázra jellemzően a második oltást követően volt példa mind a két korcsoportban, a fiatalabb korosztályban nagyobb arányban, 16 százaléknál jelentkezett 38 fokos testhőmérsékletet meghaladó lázas állapot, az idősebb tesztcsoportban pedig 11 százaléknál. Előfordult még hidegrázás a Pfizer tesztalanyainál, a fiatalabb csoportban a második dózis után 35 százaléknál, az idősebb csoportban 23 százaléknál jelentkezett. Izületi fájdalomra a 18-55 éves korosztályban a beoltottak 22 százaléka, az 55 feletti beoltottak 19 százaléka panaszkodott a második oltást követően.

A teljes cikket ide kattintva olvashatod.

A fotó illusztráció

Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. 

Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!