A Tatabánya Alkotó Művészeiért Alapítvány Karanténversek címmel szervezett előadóestet a Bánhidai Alkotó Házban. Tegnap délután Sopotnik Zoltán, József Attila- díjas költő olvasta fel karanténban írt prózaverseit, amire szaxofonon “reagált” Barják Márton, akit többek között népszerű Ska Hecc és a CsizmáSKAndúr zenekarokból ismerhet a nagyközönség.
Sopotnik abszurd, álomszerű, de néhol kegyetlenül éles szövegei annak az időszaknak a pontos látleletei, amikor még be volt zárva szinte az egész ország, nem nagyon lehetett elmenni otthonról. Ehhez Barják Márton improvizált szaxofonon egy másik különleges világot, aminek hangjai nagyon szépen illeszkedtek Sopotnik szövegeihez.
Hála a szövegeknek és a zenének, sokat megtudtunk magunkról, és egy épp a kellő pillanatban lehullott diónak köszönhetően még Isten jelenlétét is megtapasztalhattuk.
Részlet a Töredékek fertőzötteknek című műből:
“ezekkel a maszkokkal csak a baj, megtorpanni a boltajtó előtt, egy ráhúzó mozdulat a szájra és el ne felejtsem, a orromra is, és már csúszik is le a fülemről a gumi vagy a madzag, de bent, ebben a hétköznapi, de jelen helyzetben mágikusra maszkírozott térben is ott a csúszás, olyan akár egy horror, persze csak otthon veszem észre a csúszást meg a cserét, és ordítok a tükör előtt, vagy benne, már nem is tudom, a múltkor az volt, hogy maszk fel, bolt, maszk le, és csak otthon vettem észre, hogy olyan az orrom bal fele, mint a kasszás nőnek, néztem, és nem hogy olyan, hanem az volt, átcsúszott, amit a takarásban (lásd maszk) nem lehet észrevenni, egy kasszás nő fél orrával kell ezután éljek, szaladtam is le, de műszakváltás volt, az orromnak lőttek, de az ő orrának is, és csak észreveszi és holnap cserélünk, bár nem tudtam, hogy működik, egyáltalán, hogyan került át a fél orr, és különben is, máskor meg valaki más szőrét viseltem a karomon, egy még durvább esetben rozsdás fanszőr világított a kezemen, aztán még egy szemöldökcsere a hentessel, és így tovább, naponta újra visszaszerezni magam, legalábbis egyes részeit, részleteit, komoly, megterhelő munka, most veszem észre, a lábam most azé a férfié, aki előttem állt a sorban”
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
