Boldogulj Tatabányán

Ha nem kényük kedvük szerint osztogatják a pénzt, hanem más is beleszólna, akkor inkább nem is kell, hiába van szó több tíz milliárd forintról. Még az is lehet, hogy így elvesznek a Norvég- és az EGT Alap támogatásai.

Az EGT/Norvég Alapokról készült friss kiadvány szerint a finanszírozásra kijelölt 15 ország közül Magyarország az egyetlen, amely 2014 óta nem jutott támogatáshoz. Pontosan abban az évben robbant ki konfliktus a magyar kormány és a Norvég Alap, illetve az EGT Alap országai között a civil szervezeteket segítő programok magyarországi kezeléséről. Az alapok magyarországi kifizetéseit felfüggesztették és a vitát azóta sem sikerült rendezni. A budapesti kormány beleszólást akart abba, hogy mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, míg a támogatók ebbe nem mentek bele.

Az EGT/Norvég Alapok egyik kiemelt finanszírozási területe az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartásának elősegítése, valamint a civil szféra erősítése.

Az EU-n kívüli három ország, Izland, Liechtenstein és Norvégia ún. EGT ország, az EU-al kötött megállapodás alapján azokat az uniós tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri az EU 90 százalékát. A kelet- és közép-európai régió országai, illetve Málta és Ciprus mellett ezek közé tartozik Görögország és Portugália. A Norvég Alapból viszont csak azok a tagállamok részesülhetnek, amelyek 2004 után csatlakoztak az unióhoz, és megfelelnek a fenti feltételnek.

Az EU-n kívüli Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzáférnek a huszonhetek egységes piacához, viszont nem osztoznak a közösség költségeiben. Az alapokat azért hozták létre, hogy mégis hozzájáruljanak a közös kasszához, és részt vegyenek a fejletlenebb országok felzárkóztatásában, valamint az európai értékek érvényesítésében.

„A megállapodás hiányának legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség” – árulták el a norvégok. A civil szervezetek számára fenntartott alap a teljes, közel 70 milliárdos keretösszeg maximum 10 százaléka. Ennek az alapnak a donor országok (Norvégia mellett Izland és Lichtenstein) választják ki egy nyílt pályázaton, hogy ki legyen az adott célországban a pénzek kezelője, míg a fennmaradó összeget a fogadó kormány – esetünkben a magyar – oszthatja szét (például energiahatékonysági vagy örökségvédelmi projektekre, kutatásra vagy vállalkozások támogatására).

Lassan itt az iskola, érdemes felidézni az előző időszakból ezzel kapcsolatosan, hogy például a Norvég Alap finanszírozásában hat iskola újult meg teljesen a tanévkezdésre, full energetikai korszerűsítéssel: Hatvanban, Debrecenben, Siófokon, Zuglóban, Makón és Tatabányán. 

Jaj, de elvetemültek ezek a „norvégbűnözők”, hogy elvégzik azt, amit az államnak kéne, és amit az nem végez el. (Kivéve, ha egyházi iskoláról van szó, oda számolatlanul ömlik a lóvé.) És ez is az EU-tagság gyümölcse, a közös piachoz való hozzáférés akkora érték, hogy a külső, nem EU országok szívesen fizetnek be a kasszába, hogy együttműködhessenek: ebből látszik, hogy EU-tagnak lenni még akkor is megérné, ha fizetni kéne érte, nem hogy így… (És ezekből a felújításokból az árazásokat elnézve nem is loptak.)

Az ügyben egyébként a Népszava megkereste a Kormányszóvivői Irodát, de egyelőre erről nem voltak hajlandók nyilatkozni.

Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!

Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.