Magyarország mini elnöke Orbán Viktor papagáj módjára ismételgeti, hogy ő aztán hitelt soha, meg egyébként is a magyar emberek nem szeretnek kölcsönkérni. Ez persze szimplán, csak a szokásos mellébeszélés, hazudozás, a narancsos hívők meg megkajálják.
Aztán persze jönnek szembe a cáfolatok, ráadásul az is kiderül rendszeresen, hogy amit a hazai közvéleménnyel közölnek, nem a teljes igazség. Ez most annak kapcsán derült ki, hogy több mint hatvanmilliárd forintnyi (175 millió euró) hitelt vett fel Magyarország az Európa Tanács Fejlesztési Banktól (CEB) a járvány elleni védekezés költségeinek fedezésére – idézi a portfolio.hu a Pénzügyminisztériumot (PM).
Hiába a papíron komoly költségvetési mozgástér és a jelentős kormányzati tartalék, mégis hitelt vettek fel és szinte semmit nem lehet tudni a részletekről. A megállapodásról kiadott angol nyelvű közleményben viszont egy új információt is elárultak: a kormány várakozásai szerint akár az ezermilliárd forintot is meghaladhatja a járvány elleni védekezés idei költsége.
A hitelből a kormány a kedvezményes hitelt többek között maszkok, gyógyszerek, tesztek, fertőtlenítőszerek, valamint intenzív ágyak beszerzését biztosítja.
A közlemény azért is meglepő, mert a mostanihoz hasonló fejlesztési intézményektől felvett hitelek midennaposak Magyarország esetében, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei finanszírozási tervében félmilliárd eurós forrásbevonás szerepel ilyen formában.
Ami azonban nagyon érdekessé teszi a hitelt:
- Állítólag jó a költségvetés helyzete, főleg a 60 milliárdos összeghez képest, ami elenyészőnek mondható költségvetési szempontból.
- A hitelügylet kapcsán a CEB is kiadott egy közleményt, amiből kiderül, hogy a kormány ebből a forrásból szeretné hazacsábítani a külföldön élő magyar egészségügyi dolgozókat, illetve más intézkedésekkel javítani a magyar egészségügy hatékonyságát. Vagyis a jelek szerint itthon a kormány továbbra sem szívesen beszél a tömeges magyar elvándorlásról, viszont szeretné azt visszafordítani.
- Érdekesség, hogy miközben az adósságkezelésben szinte minden elem (devizakötvények, forintkötvények, lakossági állampapírok, kincstárjegyek stb.) adatai ismertek, a mostanihoz hasonló bilaterális hiteleknél szinte semmit nem árulnak el a felek. Nem tudni például, milyen kamat mellett, milyen futamidőre kaptuk a hitelt, az erre vonatkozó kérdésünkre a CEB csak annyit válaszolt, hogy a hasonló fejlesztési hiteleknek megfelelő a kamatozás, a futamidő pedig megegyezik azzal, amit a többi tagállamnak kínálnak. Kérdéseinkkel megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
- A fejlesztési bank honlapján található adatok szerint a most bejelentett hitelmegállapodást már április 17-én jóváhagyták. Azt viszont nem árulták el, miért kellett három hónapig várni a bejelentéssel, csak annyit írtak a kérdésünkre válaszul, hogy országonként eltérő a jóváhagyás és a hatályba lépés között eltelt idő, függ a helyi bürokratikus folyamatoktól és a forrás sürgősségétől például. Hozzáteszik, hogy a korábbi magyar hitelkihelyezésekkel összevetve nem szokatlan a három hónapos átfutási idő.
Ezen hitelek kamatozása általában nagyon kedvező a piaci hozamokkal összehasonlítva, vagyis nem az a titkolózás oka, hogy magasabb kamatot fizetünk rájuk, egyszerűen valamiért ez a bevett gyakorlat.
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
