A vidéket körülölelő Vértes nemcsak gyönyörű, de titokzatos, sőt romantikus is. Ennek példája a rejtőzködő Vitányvár is, ahová mindenképpen megéri ellátogatni, ha időnk engedi.
Ha be akarjuk venni a romokat, azaz szeretnénk felmászni a falai közé, nem lesz egyszerű dolgunk, mert a hozzá vezető kis ösvények elég meredekek és csúszósak, mindenesetre a legtöbb itt járó megpróbál bejutni. Talán ezt még a régészek sem bánják, ők inkább csak arra figyelmeztetnek, hogy közvetlenül a falakra ne álljon fel senki, mert azok könnyen leomolhatnak.
A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban.
Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta, 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egerváry László horvát báné, majd Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.
A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt.
Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum irányítása mellett történik.
A vár történetéhez, ahogy az illik, egy romantikus monda is kapcsolódik. A legenda úgy szól, hogy abban az időben, amikor az épület Hédervári Imréé volt, a férfi szerelembe esett a közeli Gerencsérvár urának, Újlaki Miklósnak a lányával. Egymáséi akartak lenni, de a lány apja ezt rossz szemmel nézte, és másnak akarta adni a kezét.
Ezt a hősszerelmes férfi nem tűrhette tétlenül: fogta magát, megszöktette a lányt, és a várába vitte. Újlaki persze éktelen haragra gerjedt, egy titkos úton bejutott a várba, és visszarabolta a gyermekét, aztán otthon gyorsan be is falaztatta a pincébe, hogy biztos ne tudjon elszökni többet-írja a a turistamagazin.
Mindössze egy nyílást hagyott, amin keresztül egy cseléd ételt tudott beadni a leánynak. Végül Mátyás király tett igazságot, akihez Hédervári elment panaszkodni, a sztori vége pedig happy end: az apa mindent megbánt, és a szerelmesek összeházasodhattak.
Fotó: turistamagazin, szallas, kirandulastippek
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
