Boldogulj Tatabányán

Úgy tűnik hosszú évek tétlensége után hozzányúlnak az egészségügyhöz, és meglepő módon mélyreható problémákat vesznek elő.

A Népszava arról írt, hogy megszaporodott az egészségügyi szakemberek látogatása a belügyminiszternél az elmúlt hetekben. Pintér Sándor a közelmúltban fogadta a Magyar Kórházszövetség, valamint a Magyar Orvosi Kamara elnökét és több egészség-gazdaságtanban jártas ágazati szaktekintélyt is, miután feladatul kapta az átvilágítást, az állapotok felmérésére. Ez része lehet annak, hogy az egészségügy a járvány után az eddigiektől eltérő működési modell alapján látja el a betegeket.

Talán sokan emlékeznek rá, hogy a kórházparancsnokok kinevezésével már március végén Pintér Sándor belügyminiszter, az Operatív Törzs vezetőjének közvetlen irányítása alá került az intézmények készlet-, erőforrás- és információgazdálkodása, amit maga a belügyminiszter javasolt a kormányfőnek.

A belügyi tárcánál tapasztalható aktivitás az Emberi Erőforrások Minisztériumát is mozgásba hozta, a múlt kedden ott is megalakítottak öt reformmunkacsoportot. Ezek a gazdálkodás, a finanszírozás, a humánerőforrás, a struktúraátalakítás és az orvosszakma kérdéseivel foglalkoznak.

Az egészségügy átalakítása az elmúlt hónapokban került napirendre, a kormány több tagja – köztük maga a miniszterelnök – is jelezte, hogy nekilátnak a rendszer megújításának. Április közepén lapunk kérdésére, hogy a veszélyhelyzetben megtörténhetnek-e azok az átalakítások, reformok, amelyeket eddig nem mert meglépni a kormány, Gulyás Gergely kancellária miniszter ezt nem zárta ki. 

Megnéztük ennek kapcsán mit írtak a Magyar Orvosi Kamara oldalán a megbeszélésekről, és meglehetősen komoly változásokra utaló jeleket találtunk.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége Pintér felkérésére készített egy  összefoglalót az ellátórendszerről. A MOK ebben áttekinti az elérendő végcélt, a rendszer jelenlegi problémáit, és az azokra adható válaszokat. 

Az elmúlt 10 évben a magyar egészségügyben érdemi fejlesztések és korrekciós lépések történtek szerintük, amelyek azért fontosak, mert az egészségügy az egyik legfontosabb közszolgáltatás, amely meghatározza az egészségben eltöltött évtizedeket, azaz a munkaképességet, a gazdaság teljesítőképességét. Ehhez fenntartható, stabil intézményi és humán erőforrás háttérre van szükség. A 21. században felértékelődik úgy az egészségipar, mint a tudásalapú gazdaságfejlesztés, ami az egészségügy jövőjének kiemelt jelentőséget ad. 

Mielőtt azt hinné ez alapján bárki is, hogy a Kamara valamiféle örömjelentést rakott le, azoknak érdemes a figyelmébe ajánlani, hogy a fentiek mellett összefoglalójukban kitértek arra is, hogy a fejlesztések és pozitív célok ellenére a magyar egészségügy már a COVID-19 járvány előtti időben is feszültségekkel volt terhes. Több évtizedes megoldatlan problémák gyűlnek, és 2010 után tovább késett az érdemi szerkezeti – finanszírozási átalakítás az ellátórendszerben, a feszültségek folyamatosan halmozódtak. 

Ebből természetesen a rendszer legnagyobb rákos daganatát emelik ki, a HÁLAPÉNZ rendszerét.

A hálapénz-rendszer fennmaradása alapvető károkat okoz, meghiúsít minden korszerűsítő – rendszertisztító, transzparenciát növelő kormányzati intézkedést és szándékot. A hálapénz-rendszer szembe megy minden legális érdekeltséggel, kormányzati szándékkal és betegérdekkel.

A hálapénz komplex jelenség, eltérő okok, motivációk következménye, így a megoldása is csak komplex eszközökkel lehetséges. A MOK álláspontja szerint ezzel kapcsolatosan minden mást megelőzően a legelemibb lépés, a megfelelő bérezés biztosítása. Enélkül esélytelen nemhogy a felszámolása, de érdemi visszaszorítása is.

Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!

Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.