Számos, munkavállalók anyagi helyzetét is érintő javaslat került a kormány elé a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által összeállított javaslatcsomagban. Ám még ezeken kívül is hatalmas mozgástere van a kormánynak a támogatásokat illetően. Nagy kérdés, hogy a számos ötlet és példa közül melyiket ülteti át a hazai gyakorlatba a kormány, arra viszont jó esély mutatkozik véleményünk szerint, hogy valamilyen keretek között a bérekhez érkezhet állami támogatás.
Mindezek fényében nagy várakozások övezik a napok múlva érkező mentőcsomagot. Jelenleg ugyanis szinte nincs a magyar gazdaságnak és társadalomnak olyan szeglete, mely ne reménykedne könnyítésben. A vállalkozások és ágazati támogatások mellett azonban talán a legnagyobb kérdés a munkavállalók helyzete, őket érintően pedig a bérköltség átvállalás, mint lehetséges intézkedés.
Mint azt korábbi összesítésben kifejtették a szakemberek: érdemi segítséget jelentene a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt, ráadásul a legtöbb európai állam már jelentős mértékű hozzájárulásról döntött. Becslések szerint a költségvetési forrásigénye sem lenne elképzelhetetlenül sok. 500 ezer munkavállaló ilyen formán történtő támogatása és egyben ugyanennyi munkahely megtartása 275 milliárd forintot igényelne egy három hónapos időszakot tekintve. A bérköltségekhez való hozzájárulás különböző formákban ugyan, de minden ágazat javaslatai között feltűnik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány számára összeállított javaslatcsomagja szerint.
A munkavállalók helyzetére vonatkozó támogatási lehetőségekről leginkább csak a munkaadói felvetésekből lehet tájékozódni. Ezek alapján jó esély mutatkozik arra, hogy valamilyen formában a kormány hozzájárul a bérköltségekhez. Ennek keretei egészen tág határok között mozoghatnak a javaslatok alapján.
Az élelmiszergazdaság területén működő vállalkozások a technikai munkanélküliség bevezetését javasolják. Ez azt jelentené, hogy csak nettó bért fizet a munkaadó, teljesen adó- és járulékmentesen. Az ágazatra jellemző, hogy az üzemek itt nem állhatnak le, még átmenetileg sem, a működés szempontjából pedig vannak kritikus munkakörök, minden körülmények között ellátandó feladatokkal. Azok számára, akik ilyen munkát látnak el, veszélyhelyzet idejére pótlékot javasolnak fizetni, amit az államnak kellene állnia. Ezen munkaadók ugyanis szigorított munkarendben dolgoznának, ami azt is jelentheti, hogy az üzem területén karanténba kerülnek.
A járvány okozta gazdasági sokk által leginkább érintett turizmusban egy Válság Kiegészítő Béralap felállítását javasolják, melyből az állam bérköltség-hozzájárulást fedezne. A javaslat értelmében, ha a munkáltató a garantált bérminimum 20-60 százalékát kifizeti, akkor ebből az alapból az állam a fizetést 60 százalékra egészítené ki. Ez azt jelenti, hogy a területen állami segítséggel mintegy 84 ezer forintos nettó fizetés lenne elérhető.
Több ágazat is szorgalmazza, hogy azon munkavállalókról se feledkezzen el az állam, akik rendes vagy fizetés nélküli szabadságra mentek. Jelen állás szerint ugyanis - főleg a gyermekesek esetében - gyakorlatilag vagy az éves szabadságkeretüket fogyasztják otthonmaradva, vagy fizetés nélkülire mennek el. Az élelmiszergazdaságban működő cégek javaslata, hogy rendes szabadság esetén az állam vállalja át a munkabért, vagy a dolgozó táppénzre legyen jogosult. Az ipari vállalkozások fizetés nélküli szabadság esetén szeretnék, ha az állam fizetné a dolgozó után az egészségügyi járulékot, ezzel biztosítva jogosultságot. Szintén az ágazatból érkező javaslat, hogy azok, akik otthonról nem tudnak dolgozni, az alapbérük 50-70 százalékát kapják meg, melynek 40-50 százalékát az állam fedezze. Általánosan azonban az osztrák, holland, német bértámogatást pártolná az ágazat, vagyis a bevétel jelentős csökkenése esetén fix támogatásként havi 120-150 ezer forintot kapjanak az államtól a nettó bérre, a személyi jövedelemadót és a fizetendő járulékokat pedig részben vagy teljes egészében engedjék el.
A fentiek mellett javaslatként szerepel még a munkavállaló által felvehető munkahelymegtartó személyi hitel, valamint a korai nyugdíjazási lehetőség átmeneti megteremtése.
Az MKIK pénzügyi javaslatai között felvetődik még, hogy a dolgozóknak adott természetbeni juttatások után fizetendő munkáltatói adókat csökkentsék minimálisra, vagy teljesen töröljék el. Javasolják még a SZÉP kártya kedvezményes összeghatárának megemelését, illetve a közmunkaprogramok kiszélesítését is.
A teljes cikket ide kattintva olvashatod el.
Fotó: mti
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
