Boldogulj Tatabányán

Koronavírus-járvány tombol a közelünkben, és egyre több hír érkezik gyanús esetekről helyből is.

Ma reggel 25-re emelkedett a regisztrált magyarországi megbetegedések száma, a kormány pedig még szerdán kihirdette a veszélyhelyzetet. A járványügyi helyzet miatt napról napra változó körülmények között működik az ország, benne a gazdaság és a munkahelyek. 

A koronavírus magyarországi elterjedése miatt a mind a munkavállalóknak, mind a cégeknek fel kell készülniük arra, hogy a megbetegedések és az esetleges hatósági intézkedések kihatnak a mindennapjaikra. Hangsúlyozzuk, ilyen esettel a modern, globalizált világ gyakorlatilag most találkozik először, magyarországon hasonlóra pedig évtizedek óta nem volt példa. Ennek megfelelően a szabályozás gyakorlatilag egy halászhálónak felel meg.

A Vasas szakszervezet, mint az egyik legnagyobb magyar érdekvédő szövetség elkészítette erre vonatkozó álláspontját, amelyet féltucat jogi szakértő készített, és a munkavállalók szempontjából elemzi a várható következményeket.

A koronavírus járvány kapcsán számos munkajogi kérdés vár megválaszolásra: mit tehet, és mit nem a munkáltató, a munkavállaló, és mit kell feltétlenül megtenniük? Ebben szeretne segítséget nyújtani az alábbi összefoglaló anyag.

A munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. 

Elvárható a látogatók, külsős munkavállalók és kamionsofőrök beléptetésének, regisztrációjának szigorítása. Javasoljuk a nem munkavállalók érkezése esetére rendkívüli szabályok, kontroll bevezetését. Áruszállításnál (teherporta, árukiadó stb.) a sofőröknek kötelezően átadásra kerüljön arcmaszk, kesztyű. Adott körülmények között, szűk körben a rendkívüli helyzetre tekintettel jogszerű lehet az a munkáltatói intézkedés, hogy (a fertőzésgyanús) munkavállalók a munkahelyre kizárólag testhőmérséklet-mérés után léphetnek be. 

Érdemes lehet az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett, egy esetleges rendkívüli esetre (pl. munkavállaló rosszulléte, elkülönítése esetén), a vészhelyzetre tekintettel a munkavállaló nyilatkozzon arról, hogy melyik hozzátartozóját, kit lehet értesíteni. A munkáltató biztosítson egy állandóan hívható telefonszámot, ahol a munkavállaló tájékozódhat a rendkívüli helyzetről és ő is jelezheti az őt érintő „veszélyhelyzetet”. 

Ezek után álljanak itt a munkajogi kérdések, lehetőségek a különböző helyzetekre: 

Amikor a munkáltató otthon kívánja tartani a munkavállalóját a lappangási idő alatt, ha koronavírusjárvánnyal érintett területen járt. 

A rendkívüli helyzetre tekintettel, - jelen jogi vélemény szerint - nem jogellenes, ha a munkáltató tájékoztatási, esetleg bejelentési kötelezettséget ír elő arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló például szabadsága alatt tartózkodott-e külföldön. Ebben az esetben a munkáltató két kötelezettsége „szembe állítható egymással”: • a többi munkavállaló egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosítása, • foglalkoztatási kötelezettség (a vírus lappangási ideje alatt a munkavállalónak nincsenek tünetei, nem beteg, munkára képes állapotban van, tehát fennáll a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége). 

Home office / más munkavégzési helyen való munkavégzés 

A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztatni. Ennek analógiájára, amennyiben a munkavállaló munkaköre azt engedi, a munkavállaló otthoni munkavégzése is elrendelhető. 

Az állásidő fizetése a munkavállaló „otthon tartásának” másik formája.

Ebben az esetben a munkáltató, saját döntése alapján nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, amely időszakra a munkavállalónak az otthon töltött időre alapbért – és ha a beosztás szerint bérpótlék is járna, akkor bérpótlékot – kell fizetnie. 

Szabadság kiadása 

A szabadság kiadása is jogszerű módja lehet a munkavállaló „otthon tartásának”. A munkáltató a szabadságot saját döntése alapján adja ki, a munka törvénykönyvében meghatározott keretek között, évi 7 munkanap kivételével (ezzel a munkavállaló rendelkezik). A szabadságot a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell közölni a munkavállalóval, azonban a rendkívüli helyzetre tekintettel, a felek közötti „megállapodás” indokolt lehet. 

Fizetés nélküli szabadság -NEM JAVASOLT! 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkáltató nem rendelhet el egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak. A fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérheti írásban, azonban a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. 

Megtagadhatja-e a munkavállaló a céges külföldi utazást? 

Igen, a munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása a saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Amennyiben a munkáltató a munkavállalót azt követően kötelezi munkavégzésre, hogy a fokozott fertőzésveszély fennáll a munkahelyen, úgy azzal is számolnia kell, hogy az esetleges megbetegedés esetén, az megalapozhatja a kárfelelősségét. 

Hatósági elkülönítés, járványügyi zárlat – „KARANTÉN” Jár-e fizetés a karatén idejére? 

Erre az időszakra, táppénzre jogosult a munkavállaló. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény értelmében keresőképtelennek minősül az a munkavállaló, aki közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. ➔ Mivel keresőképtelennek minősül, erre az időszakra táppénzre (nem betegszabadságra) jogosult a munkavállaló. A törvény végrehajtási rendelete szerint a fentieket egy elrendelő határozattal kell bizonyítani. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szerint, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja. 

Ha az óvoda, általános iskola bezár, de a cég nem, hogyan vigyázhatok a gyermekemre? 

Köznevelési intézményben rendkívüli szünetet az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal nem rendelhet el. Vagyis, véleményünk szerint, gyermekápolási táppénz jár a munkavállalóknak, ha a gyermekeket érintő járványügyi intézkedés miatt nem tudnak munkahelyükön megjelenni, hiszen a gyermekek felügyelete miatt kénytelenek otthon maradni. 

Munkáltatóhoz nem érkezett be a szükséges áru, szállítmány, alapanyag 

Ebben az esetben a munkáltató nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben, így állásidőt rendelhet el. Ebben az esetben a munkavállalót alapbére illeti meg (bérpótlék is jár, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult). 

Felmerülhet, hogy „elháríthatatlan külső ok”-e ha a szükséges szállítmányok, alapanyagok nem jutnak el a munkavégzés helyére. Véleményünk szerint, ez a munkáltató működési kockázata, jelen helyzetben számolnia kellett hasonló helyzetek bekövetkezésével, ezek elháríthatók munkaszervezéssel a legtöbb esetben. Így, az alapbér jár az állásidőre. 

Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!

Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.