Boldogulj Tatabányán

Szombaton megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, a rendelet részleteiről Pölöskei Gáborné, a minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára számolt be, adta hírül az MTI.

Az új szakképzési rendszert már az idén, szeptember 1-jétől bevezetik felmenő rendszerben. Nem hagynak különösebben sok időt a tartalmi elemek adaptálására, ugyanis a szakképzés tartalmi követelménye és a projektvizsgán számon kérhető tudás pedig várhatóan március végéig jelenik majd meg valamikor. A tanárok felkészítése az új rendszerre ezt követően kezdődik majd.

Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) a Szakmajegyzék váltja, ebben 25 ágazathaz tartozó 174 alapszakma szerepel és „illeszkedik az európai uniós normákhoz.”  A törvény létrehozta a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, óraadóként közreműködő oktató fogalmát (azaz az oktatók kikerültek a közalkalmazotti törvény hatálya alól, ehelyett a munka törvénykönyvében foglaltak vonatkoznak rájuk ezentúl), 30 százalékos béremelést ígért a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak és egy új oktatói minősítési rendszert is bevezetett.

Az új szakképzési törvény ellen születése pillanatától kezdve tiltakoztak az érintettek, még tüntetést is szerveztek, ennek ellenére a törvényt nem vonták vissza, sőt, a végrehajtása körüli kommunikáció és jogalkotás végig „kaotikus” maradt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint.

A PDSZ január végi közleményében összegezte, hogy mik a legfőbb problémák a szakképzés átalakításának folymatával, amely „az ágazat minden szereplőjét bizonytalanságban tartja.” A szakszervezet szerint:

• Nincs érdemi tájékoztatás sem a szülők, sem a tanulók, sem a munkavállalók irányában.
• Továbbra sincs jogszabályban rögzített garancia a béremelésre.
• A jogalkotás körül még mindig nagy a káosz.
• A közalkalmazotti törvény hatályon kívül helyezése továbbra is veszélyezteti a munkavállalók érdekeit.

A szakszervezeti elnök azt azonban határozottan kijelentette, hogy az új rendszer bevezetésére kijelölt időkeret elképesztően szűkös. Szűcs szerint eleve késésben volt már a végrehajtási rendelet bejelentése is, mivel az új szakképzési rendszer az új Nemzeti Alaptantervre kellett, hogy épüljön, ami szintén késve látott napvilágot.

Természetesen nem csak az idő szűkösségével van gond, hanem azzal is, hogy kiderült a szakszervezetek legfontosabb követeléseit nem emelték be a törvény végrehajtási rendeletébe: azaz a béremelés jogszabályban való garanciáját és a szakképzésben dolgozó pedagógusok közalkalmazotti státuszának a megtartását.

Bár a kormány beígérte az átlagosan 30 százalékkal megemelt béreket a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak, azonban a tényleges fizetések az új minősítési rendszertől fognak függni. A Nemzeti Pedagógus Kar január végén közzétett tájékoztatója szerint előfordulhat olyan is – bár ezt az ITM tagadja -, hogy a minősítés függvényében valakinek nemhogy nőni, hanem csökkenni fog a bére – akár 20 százalékkal is. Az ITM szerint azonban senki sem fog kevesebbet keresni a jelenlegi bérénél.

Azzal, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok a közalkalmazotti státuszból átkerülnek a munka törvénykönyvének a hatálya alá, számos védettségtől elesnek.

Szűcs Tamás szerint, bár vitathatatlan, hogy átalakításra szorult a szakképzési rendszer, azonban ezek a változtatások elfogadhatatlanok. Éppen ezért a szakszervezet sztrájkbizottságot alapított.

(Mérce)

Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!

Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.