120 éves a tatabányai kórház, a város egyik ikonikus létesítménye, aminek romjain, nagy nehezen katolikus gimnázium épül. A régi kórházhoz, de valószínűleg a mostanihoz is, rengeteg tatabányai emberenek kötődnek emlékei, volt akik itt születtek, és olyanok is vannak, akiknek még a gyerekei is itt látták meg a napvilágot. Ezért is fontos történelmi távlatból is megnézni a kórház fejlődését, hiszen együtt fejlődött az orvostudománnyal és a várossal is. Érdekes fénytörésbe kerülhet általa az akkori és a mostani város működése. Azt gondoljuk, hogy nem mindennapi szelete ez Tatabánya történetének, ami még a város megalakulásán is túlmutat.
A bányászok igénye okán épült fel Tatabánya első kórháza, amelynek a fejlődése hosszú évtizedekre elválaszthatatlan volt a szénbányászattól. A fekvőbetegellátás biztosítására a bányatársulat 1898-ban kezdte el a kis bányakórház építését, amely 1900. december 17-től, a belügyminiszter engedélyével kezdte meg működését. Az épület az ótelepi piactéren, a Napsugár Kisáruház mellett állt, és az akkori leírások szerint 50 ágyra rendezték be. Sebészeti, belgyógyászati, valamint fertőző kórteremmel létesült. Az épületben volt világítás, vízvezeték, fürdőszobák. A kórház a maga idejében korszerű, modern intézménynek számított. Az ellátást tovább bővítették egy járványkórházzal (1909.) és egy gyógyszertárral. 1911-re a lakosság száma olyan mértékben megnövekedett, hogy a kórház a bányászfalu és a környező falvak bányászainak igényét már nem tudta kielégíteni. Még 1911-ben hozzákezdtek egy új kórház építéséhez, amely 1912-ben kezdte meg működését. A kórház udvarán folyamatosan építették fel a szükséges épületeket ( hullaház, ravatalozó, kápolna, az orvosok és nővérek lakása, lóistálló stb. ).
A fertőzőosztályt az 1909. évben kitört tatabányai tífuszjárvány alkalmával a Bányatárspénztár építtette és egy barakképületből állt. Az új favázas épület a Bányakórház közelében lévő erdőben két év alatt készült el. Az új osztály az 1909. évi tífuszjárvány idején már működött. A kapacitást szükség esetén a háromszorosára lehetett növelni. A járványkórház 13 kórtermes, ahol 35 ágy van, de szükség esetén 135 ágyra bővíthető. Állandó személyzete 3 nővér és 2 kisegítő személyzet, külön orvos nem volt. A járványkórház területén működött a Fertőtlenítő Intézet, amely a bányatelep igényeit is kielégítette. A sok kórteremből álló osztály jó elkülönítést biztosított hosszú időn át a járvány lezajlása után is a fertőzőbetegeknek. Az orvosi ellátást 1944-ig Dr. Szutrély Antal kórházi főorvos végezte, az ápolási teendőket 3 szerzetes nővér látta el.
1944 decemberében – Dr. Szutrély Antal eltávozása után – a fertőző osztály orvosi teendőit dr. Szabó Zoltán tüdőgyógyász vette át, aki egyike volt annak a három orvosnak, akik a háborús események alatt sem hagyták el a kórházat. A háború után a fertőző osztály a belgyógyászati osztály ellátási körébe került, s előbb dr. Paulini Géza, majd dr. Vas László és dr. Virágh Gyula alorvos látták el a betegeket. Ebben az időben a klasszikus fertőző betegségek adták az ellátandó betegek túlnyomó részét.
Az 1912-ben felépült kórház 129 ágyas volt, melyből 80 sebészeti és 49 belgyógyászati ágy. Ezen két főosztály keretén belül nyertek elhelyezést a rokon-betegségben ápoltak. A sebészeten belül működött a szülészet-nőgyógyászat 24 ággyal. A Bányászkórház ágyszáma szükség esetén 130-140-re volt kiegészíthető.
Az alagsorban a mosoda, kötszerraktár, a főzőkonyha, az élelmiszerraktárak és az ápolónővérek ebédlője foglalt helyet. A mosodában kézi mosás folyt, a ruhát hatalmas vas dézsákban áztatták. 1927-ben egy mosógépet és szárítóberendezést helyeztek üzembe.
A földszinten a belgyógyászati osztály, a septikus műtő, a fehérnemüraktár, az emeleten a sebészet, aseptikus műtő és a szülészet-nőgyógyászat nyert elhelyezést.
A Bányatárspénztár a járóbetegek ellátására Dr. Szabó Ignác orvost alkalmazta.
Ebben az időben tulajdonképpen szakrendelésekről nem lehetett beszélni, mert a Bányatárspénztár keretében szakrendelés nem működött. Az olyan járóbetegeket, akiket a Bányatárspénztári orvos nem tudott ellátni, a kórházba küldte, és a kórházi orvosok látták el. Mivel a kórháznak így felszaporodott a járóbetegforgalma, ezért 1913-ban a kórház mellett egy földszintes épületet építettek, ott volt elhelyezve a járóbetegrendelés.
Az első világháború után, a 20-as években emeletráépítéssel bővítették ezt a földszintes épületet és itt nyert elhelyezést a sebészeti, valamint a fogászati ambulatorium.
1927-ben megépült a tatabányai gőzfürdő és akkor a Bányatárspénztár a gőzfürdő alagsorában fizikoterápiás kezelésre alkalmas berendezéseket állított fel. Természetesen ebben az időben mindezek az egészségügyi létesítmények csak a Bányatárspénztár dolgozóinak az ellátására készültek, a város egyéb dolgozói ezeket az intézményeket betegség esetén sem vehették igénybe.
Ahogy bővültek a szakrendelések, nyilvánvalóvá vált, hogy a meglévő épület azok ellátására elégtelen és így felmerült új rendelőintézet építésének a szükségessége. Időközben a társadalombiztosítás államosítása következtében a Bányatárspénztár megszűnt és a betegellátás hatóköre kiterjedt nemcsak a bányaipari dolgozókra, hanem az összes dolgozóra, sőt amikor már Tatabánya megyeszékhely lett, akkor a tatabányai Rendelőintézet hatósugara az egész megyére kiterjedt. Közben a város lakossága szaporodott, megépült Újváros és szükségessé vált Újvárosban is körzeti orvosi rendelő felállítása. A következő évben 1952-ben az alsógallai városrésznek nyílt meg a körzeti orvosi rendelője.
Az új rendelőintézetben elhelyezést nyert a sebészet, belgyógyászat, nőgyógyászat, szemészet, laboratórium és röntgenszakrendelés, valamint a fogászati és gyermekgyógyászati szakrendelés is. Itt kellett helyet biztosítanunk a városi intézmények közül a bőr- és nemibeteggondozónak, az anya és csecsemőtanácsadásnak, valamint az iskolafogászatnak is.
Fotó: tbmuzeum
Itt léphetsz be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
