Azt mondják, hogy ha továbbra is ezzel etetik a gazdák a disznókat, járvány törhet ki Magyarországon.
A kis létszámú sertéssel rendelkező, háztáji udvarok tartják be a legkevésbé azokat a járványvédelmi intézkedéseket, amelyek az afrikai sertéspestis (ASP) további terjedése miatt kerültek bevezetésre Magyarországon - tájékoztatta az agrárszektor.hu-t a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a háztáji állományok zártsága jellemzően nem elégséges, és van ahol a többszöri figyelemfelhívás ellenére is még mindig moslékkal etetik a sertéseket. Emellett szintén nagy kockázatot jelent a házisertések szállítására és forgalmazására vonatkozó jogszabályi előírások megszegése.
Sokan emlékeznek, hogy bombaként robbant a hír szeptember végén, amikor a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének zárt vadaskertjében több száz elhullott vaddisznót találtak. Hamar kiderült, hogy az állatok az afrikai sertéspestis (ASP) miatt pusztultak el, ezért a további terjedes megfékezése érdekében a vadaskert teljes vaddisznó-állományát felszámolták.
A Nébih elmondása szerint a vadaskerten kívüli terület vaddisznó-állományának ritkítása és intenzív monitoringozása folyamatban van, és ennek során nem mutatták ki a hatóság vizsgálatai a betegség jelenlétét.
A Nébih tájékoztatása szerint az ASP kimutatása túlnyomórészt az elhullottan talált vaddisznók tetemeiből történik, itt az idén beküldött, elhullottan talált vaddisznókból származó 3274 mintának több mint fele, pontosan 1758 minta pozitív volt.
Jelenleg a vaddisznókban előforduló afrikai sertéspestis miatt szigorúan korlátozott területek Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Jász-Nagykunk-Szolnok és Pest megyében vannak. Azt azonban érdemes hangsúlyozni, hogy Magyarországon a házisertés-állományban ez idáig nem mutatott ki ASP-t a hatóság.
Megkérdeztük a Nébih-et, hogy mennyire tartják be a sertéstartók a terjedés megakadályozásának érdekében bevezett járványvédelmi intézkedéseket. Elmondták, hogy bár nagy az igény a hivatal által a fertőzött területeken osztott, ingyenes fertőtlenítő szerek iránt, sajnos továbbra is a kis létszámú sertéssel rendelkező, háztáji udvarokban teljesülnek legkevésbé a járványvédelmi minimumfeltételek.
Így tehát ezek a gazdaságok jelentik a legnagyobb kockázatot. Komoly problémát jelent, hogy a háztáji állományok zártsága jellemzően nem elégséges, ráadásul a többszöri figyelemfelhívás ellenére még mindig előfordul a moslék etetése, ami a nemzetközi járványügyi tapasztalatok alapján a legnagyobb veszélyforrások közé tartozik. Emellett szintén nagy kockázatot jelent a házi sertések szállítására és forgalmazására vonatkozó jogszabályi előírások megszegése - tette hozzá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Itt léphetsz be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
