Az elmúlt évek óriási, a fővárost és a megyeszékhelyeket különösen érintő ingatlanár-emelkedése százezreket vonzott a nagyvárosok agglomerációjába, így az érintett kistelepülések látványos fejlődésen mentek keresztül. Egyre kevesebb azonban a beépíthető terület ezeken a településeken és a szabályozás is korlátozza ezek növelését, a kormány által a napokban benyújtott szigorítás pedig tovább szűkítené a bővítés lehetőségét.
A napokban terjesztett az Országgyűlés elé a kormány egy törvényjavaslatot, amely új illetéket vetne ki a belterületbe vont ingatlanok eladására. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy korábban nem beépítésre szánt terület – például mezőgazdasági vagy ipari ingatlan – építési telekké nyilvánítása után keletkező óriási, akár ötvenszeres értéknövekedésre – vagyis a nyereségre – 90 százalékos illetéket vetnének ki jövő év február elsejétől. Annyi könnyítést engedne a szabályozás, hogy csak az értékesítést megelőző 10 éven belül belterületbe vont ingatlanokra vonatkozna az illetékfizetési kötelezettség.
Régi törekvés, hogy bizonyos kiemelt területeken, így a budapesti agglomerációban ne növekedjen jelentősen a beépített területek nagysága. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló szabályozás, évek óta korlátozza, illetve feltételekhez köti az újonnan beépítésre szánt területek kijelölését. A módosítás bizonyos helyeken tiltja az építést, és azt sem engedi, hogy nagyobb területet jelöljön ki a helyhatóság belterületbe vonásra, mint a település belterületének 2 százaléka.
„Csak az elmúlt két év alatt Pest megyében mintegy egyharmadával emelkedtek az építési telekárak, így nem csoda, hogy egyre nő a kereslet az új telkekre, sőt az alternatív megoldásokra, például zártkertekre is. A benyújtott szabálytervezet elfogadása azonban végérvényesen elvenné a kedvét az önkormányzatoknak a belterületek bővítésétől, vagyis újonnan jelentkező, nagymértékű telekkínálatra ezt követően nem lehet számítani. Ez pedig minden bizonnyal a már meglévő területek árát fogja tovább emelni” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Van más út
Ugyanezen szabályozás kivételt tesz a zártkerti ingatlanokkal. Ezek jellemzően a belterület mellett közvetlenül elhelyezkedő, kiskertes, víkendházas területek, amelyek az érvényes Földforgalmi törvény hatálya alá tartoznak, tehát nem beépítésre szánt területek. Ezekből az övezetekből, ha bizonyos feltételek teljesülnek – mint az infrastruktúra és a megközelíthetőség –, akkor a szabály az általános 2 százalék bővítés mellett további 1 százalékos növelést enged.
Nem lehet véletlen a kivétel, hiszen sokan laknak ma is zártkert besorolású ingatlanon épült családi házban. Annak érdekében, hogy az ő helyzetük egyszerűsödjön, bizonyos ideig gyorsított eljárásban lehetett kivonatni művelés alól a területeket, ezzel elérve, hogy ne kelljen egy adásvétel során a Földforgalmi Törvény rendelkezéseit figyelembe venni. A beépíthetőség mértékét is megnövelték az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben, 10 százalékos beépíthetőséget irányozva elő ezeken a kivont területeken. Lehet, hogy a jövőben így még több figyelmet kaphatnak a zártkertes övezetek.
A fotó illusztráció
Itt léphetsz be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
