Tavasszal már eljátszott a gondolattal a Századvég Intézet, hogy miként lehetne „megfogni a felhőt”, szabályozni a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon megjelenő tartalmakat, és arra szorítani a szolgáltatókat, hogy ne korlátozzák a kormánynak tetsző álhíreket. Újabb fejlemény, hogy a frissen kinevezett igazságügyi miniszter munkacsoportot alakít e célok kivitelezhetőségének vizsgálatára. A magyar kormány bejátszani készül az európai uniós szabályozási szándék és a közös álláspont hiánya között tátongó politikai teret, miközben a valódi célja az, hogy a saját véleménybeli fölényét erősítse az online felületeken is.
Ha a digitális mamutcégek „konkuráló hatalomként lépnek fel az állammal szemben”, akkor „legvégső eszközként (…) az utóbbi az egyes szolgáltatásaikat egyszerűen elérhetetlenné teszi az interneten” – harangozta be a médiaszabályozási atombomba bevethetőségét nemrégiben a Magyar Hírlapnak adott interjúban Szánthó Miklós. Az inverz alapjogvédelem magyarországi apostola egyáltalán nem mellesleg a KESMA rövidítéssel illetett, csaknem ötszáz sajtóorgánumot egységbe forrasztó kormánypárti médiaalapítvány kuratóriumi elnöke, nem véletlen tehát, hogy az internetszolgáltatók lekapcsolásának eshetőségét éppen vele mondatták ki.
Az, amit Szánthó elsősorban kifogásol, hogy a közösségi médiafelületeket is működtető technológiai óriáscégek szerinte olyan ügyeket támogatnak, mint amilyen a „homoszexuális propaganda”, vagy pedig az „infrastruktúrájukat kínálják fel például kommunikációra a migránsszervezéshez”. A „világméretű liberális ármánykodás” közepette az állami szuverenitás területére tévednek, miközben, úgymond, ideológiavezérelt algoritmusokkal gyomlálják a liberális fősodortól eltérő véleményeket, „a totalitariánus rendszerekhez hasonlóan”. Ezek azok a magatartások, amelyeket az alapjogi komisszár végső esetben a szolgáltatások lekapcsolásával lehetetlenítene el.
A „felhőalapú digitális hatalomgyakorlást” kívánta korlátozni, legalábbis ehhez ötletelt már a Századvég áprilisi Facebook-szabályozási dolgozata is. A miniszterelnök is gyakran szóvá teszi, hogy ő úgy látja, Nyugaton, illetve az online térben liberális véleménycenzúra uralkodik. Ékes példája ez annak, hogyan tudja a tizedik éve hatalmon lévő Fidesz újra és újra saját sanyarú elnyomatását bizonygatni, okot kreálva arra, hogy a számára kedvezőtlen és a hazai közönséghez nagy nehezen még mindig utat találó véleményeket elhallgattassa. Figyelemre méltó a technológiai cégekkel szembeni fellépés terve amiatt is, mert ez termékfejlesztést jelent az ellenségkép dolgában. Eszerint nem Soros György az, aki saját kezűleg gyakorol véleménydiktatúrát több milliárd Facebook-profil felett, elérhetetlenné téve mondjuk a Lázár János bécsi rettegéséről szóló videót.
A másik gondja a kormánynak az, hogy e cégek nem ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik, ezzel kapcsolatban Varga Judit az Európai Bizottság új elnökének programjára utalt. Ursula von der Leyen valóban megemlíti a „fair share” elvét, amivel elsősorban a baloldali és a zöld szavazatokra hajtott az Európai Parlamentben. Ez az elv arra utal, hogy a multinacionális cégeknek hozzá kellene járulniuk a közkiadásokhoz azokban az országokban, ahol profitot realizálnak. Korlátozni próbálják őket abban, hogy kizárólag a saját érdekeiknek megfelelő székhelyválasztással minimalizálják az adóterheiket, miközben az egyes államok üzleti környezetének számukra kedvező vonásait kihasználják.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
A fotó illusztráció
Itt léphetsz be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
