Borús kilátások elé tekint a járműipar, ami hazánkban azért is súlyponti kérdés, mert az egyoldalú iparfejlesztő politikának köszönhetően a magyar növekedési modell nagyon sérülékeny, ciklusérzékeny. Az ágazatban mindenki kivárásra játszik. Amennyiben éles fordulat történik, akkor hónapokon belül kialakulhat egy durva foglalkoztatási válság hasonlóan ahhoz, amilyen gyorsan megjelent a munkaerőhiány néhány éve.
Van-e a kormánynak vészforgatókönyve?
Óriási bizonytalanságok sújtják a világ járműiparát, ráadásul egyszerre sok tényező jelent meg fenyegetésként az ágazat számára 2019-ben. Egy évtizeden át tartó növekedés után mostanra tetőzött a konjunktúra: az autóeladások eddigi szárnyalása után keresletcsökkenéssel szembesülnek a gyártók. Az EU-ban immár nem csak a makroadatokon látszódik meg a járműipar lassulása. A nagy szereplők kapacitáscsökkentést, átszervezéseket jelentenek be: legutóbb a német Bosch és a Thyssenkrupp harangozott be elbocsátásokat. A fékezés pedig régiónkat sem kerüli el: a szlovák járműiparban például idén 1 százalékkal csökkent az autóiparban dolgozók száma és egyre többen számítanak drasztikus leépítésekre. Hivatalosan a 2019 májusa előtti fél évben világszerte 38 ezer embert bocsátottak el az autógyártók. Azóta újabb tízezreknek mondanak fel. Horribilis számok Indiából szivárogtak ki, ahol állítólag április óta 350 ezer dolgozót küldtek el a gyártók, a beszállítók és a kereskedők.
Eközben Magyarországon az ágazat továbbra is képes növekedni: a KSH, a legutóbbi, májusi részletes adatai szerint a járműgyártás kibocsátása 17,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, miközben a magyar beszerzési menedzserindex - a régióban egyedüliként - továbbra is pozitívan alakul. Az elmúlt évek fékezhetetlen iramú fejlesztései után a járműiparban még mindig új beruházásokat jelentenek be és a kapcsolódó ágazatokban - például gumiipar, vegyipar - is újabb kapacitások jönnek létre.
Mindennek ellentmond, hogy a kapacitások visszafogása és a betöltött pozíciók csökkentése már hónapok óta megjelent a nagy gyártó és beszállítócégeknél - egyebek közt az Audinál, a Mercedesnél és a Continentalnál is. Iparági hírek szerint a kkv-szektorban még nagyobb a gond, ahol nem csak a műszakok és munkahét rövidítésére, de már csoportos létszámleépítésekre is akad példa (ennek kiderítésére a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségéhez fordultunk, egyelőre válasz nem érkezett tőlük.)
Hogy az ágazati összképet nézve mégis miért úszta meg Magyarország eddig a lassulás hullámait, arra nincs egzakt magyarázat. Egy nemrég megjelent elemzés szerint az egyik ok a "véletlen faktor": a hazánkban gyártott autóportfólió iránti kereslet az átlaghoz képest kisebb mértékben esett vissza. Példát említve: az Audik még mindig viszonylag jól fogynak, miközben a Fordok iránti kereslet megcsappant. (Az amerikai társaság júniusban 12 ezer munkahely megszüntetéséről döntött európai gyáraiban, további 5 ezer embert pedig a világ más tájain bocsát el.)
A másik feltételezés, hogy a vállalatok inkább a drágán termelő nyugat-európai üzemekben foghatják vissza a termelést, miközben a magyar üzemek még mindig viszonylag olcsón tudnak gyártani (tekintettel arra, hogy a munkabérek még a V4-országokon belül is itt a legalacsonyabbak).
A harmadik ok pedig a magyar kormány egyoldalú, iparkiszolgáló politikájában keresendő, amely különösképpen a járműágazat cégeit halmozza el igen jelentős pénzügyi és szabályozói kedvezményekkel.
Válságjel: ugyanazért nagyobb kedvezményeket kell kínálni
Friss adat, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2019-ben munkahelyteremtő és beruházási támogatásokra időarányosan jóval több pénzt osztott ki, mint tavaly, mégis valamivel kevesebb munkahelyet sikerült csak létrehozni - hívta fel a figyelmet aNépszava. Az egy új munkahelyre adott támogatás az idén átlagosan 14,6 millió forintra nőtt a tavalyi 9,9 millió forintról, holott az elmúlt négy évben az összeg soha nem emelkedett 11 millió forint fölé.
Ez egyben azt is jelenti: a kedvezményezett cég már az adott munkahely két és fél éves teljes bérköltségét megkapja vissza nem térítendő támogatásként, ami ráadásul csak az átlag. Továbbra is toronymagasan a német - azon belül is főleg a járműipari - cégeknek fizeti ki a legtöbb pénzt a kormány,
Persze, hogy milyen termelőkapacitásokat hoznak ide a gyártók, az nem a minisztériumban dől el. Sok egyéb tényező is szerepet játszik: például az egyes országok leánycégei folyamatosan versenyeznek az új projektekért, az anyavállalat ilyenkor a különböző telephelyek "kompetenciáit" vizsgálja, figyeli, hogy hol, milyen megtérülési rátákkal, haszonkulccsal lehet bizonyos termékeket gyártani. Nem utolsósorban az is szempont, hogy az itteni menedzsment hogyan lobbizik más országok leányvállalataihoz képest.
Miért van szükség az effajta támogatásokra?
Minden politikai szlogen ellenére a magyar kormánynak nagyon gyenge az alkuereje a külföldi vállalatokkal - szűken véve az exportáló, feldolgozóipari cégekkel - szemben, értékelt lapunknak Gerőcs Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója.
Ez egy évtizedekre visszanyúló, nagyobb történelmi folyamat része, amelyben - leegyszerűsítve - az államadósság kiemelt tényező, az ország számára jelentős kényszer, hogy legyenek devizabevételei, illetve, hogy külkereskedelmi-többletet termeljen. Nagyon erős ráutaltság az exportvállalatokra, amelyek a rendszerváltás és a privatizáció óta szinte kizárólag külföldi, multinacionális vállalatok kezében vannak.
Ebben a helyzetben az Orbán-kormány a legkönnyebb és legolcsóbb módszert választotta, vagyis csúcsra járatta az ipari tőke kiszolgálását, ahelyett, hogy például a helyi tudásintenzív vállalkozásokat és az oktatást támogatta volna. Egyes minisztériumok, kereskedelmi és iparkamarák "ipari lobbi-közvetítő"- intézményekként funkcionálnak, olyan törvénykezéseket írnak, amelyeket egy az egyben a német járműipari cégek kérnek. Mindezt le lehet követni az oktatási rendszer átalakításától kezdve a Munka törvénykönyve változásain át az adópolitikáig - magyarázta a közgazdász.
A teljes cikket ide kattintva olvashatod el.
A fotó illusztráció
Itt léphetsz be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
