Most, hogy nagy erőkkel folyik a József Attila könyvtár bontása, felmerülhet a kohósalak-problematika nálunk is, leginkább az, hogy könyvtár építése során is használhattak sugárzó anyagot. Már csak azért is, mert a kutatók annak idején Tatabányán kiugróan magas értéket találtak.
Ráadásul, ahogy a képek bizonyítják, nincsen rendesen körülkerítve vagy letakarva a bontás területe, ami azért elég felháborító, pláne egy ilyen közepesen szeles időben.
Spaits Tamás még 2006-ban elmondta, elvben külön veszélyforrást jelenthetnek azok a házak, amelyek építésénél a hatvanas, hetvenes években, például a tetőszigetelésnél, kohósalakot használtak. Magyarországon ugyanis korábban több helyen – Tatabányán, Ajkán, Oroszlányban – bányásztak olyan szenet, amely világviszonylatban is jelentős rádiumot tartalmazott.
A sugárzó anyagok azonban az elégetés során nem illantak el, bedúsultak, nagyobb lett a koncentrációjuk. Valószínűleg a soproni erőműbe is került ilyen szén, a salakot pedig sok építkezésnél felhasználták. Annak idején a veszprémi egyetem kutatói Tatabányán, Ajkán és Várpalotán végeztek méréseket és kiugróan magas értékeket találtak-írta jó pár évvel ezelőtt a Kisalföld.
Talán el lehetne gondolkodni azon, hogy újra megérné egész városra kiterjedő méréseket végeztetni a szakemberekkel, hogy tisztában legyünk, mennyire súlyos a probléma.
Fotó: Facebook/ Pachl Tamás
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
