Nem akarunk cinikusak lenni, de sokat vártunk ettől a tüntetéstől itt Tatabányán, ahol rengeteg ember tengődik az ipari park cégeinél, és sajnos csalódunk kellett. Nagyon. Szomorúak vagyunk, hogy ilyeneket kel írnunk, de nem kerülhetjük el a kritikai megjegyzéseket, hátha legközelebb tanulnak belőle, akiknek tanulniuk kell.
Valószínűleg örülhettek Bencsikék, amikor látták a tüntetést, vagy jelentették nekik a létszámot, mert sajnos a múltkorihoz képest szerintünk legalább 40-50 fővel kevesebben voltak. Ahhoz képest, hogy itt elvileg minden ellenzéki párt és a szakszervezetek is mozgósítottak, az eredmény meglehetősen csalódást keltő. Kis túlzással egy erősebb szombat délelőtti Tescos bevásárláson lehet, hogy többen vannak.
(A tüntetés előtt negyed órával
De biztosan többen mennek plázázni ilyenkor még Tatabányán is. Sajnos azt kell mondjuk, ez még egy önkormányzati választáson, ahol alacsony a részvétel, egy körzet megnyerésére sem lenne elegendő, nemhogy a kormány leváltásához, mint azt annyira hangsúlyozták a szónokok, akiktől nehezen tudnánk bármit is kiemelni, mert az általános lózungoktól túl semmi újat nem tudtak mondani. Ez biztosan elég volt az 1990-es években, de most valami merőben új kell és tényleg megszólítani a dolgozó embereket. Nem kell a bullshit, a lényeg kell, tisztán, érthetően és erősen. Kifejezetten kínosan éreztük magunkat ezen a demonstráción: láthatóan a fiatalok kerülték a tüntetést, senki nem is beszélt az ő nyelvükön, de senki nem akart a néphez sem szólni. Akár egy politikus-robot, elmondták a közhelyeket, de többre nem futotta. Bevalljuk, nem is bírtuk végignézni a rendezvényt, pedig szerettünk volna róla végig tudósítani, de inkább hazajöttünk.
Egy rosszul sikerült sörfesztiválon nagyobb a közönség, talán ha elhívnak egy jó kis bandát, amit sokan ismernek, sikeresebb lett volna a rendezvény. Ezt tüntikézésnek lehet esetleg nevezni, ahogy a címben is fogalmaztunk.
Ez a kudarc persze szól azokról tatabányai munkavállalókról is, akik legtöbben apátiába süllyedtek, nem mozdulnak már meg semmire és a szolidaritás fogalma is ismeretlen előttük. Akik ülnek otthon és várják, hogy jobb lesz, de nem lesz jobb. De leginkább a szervezőkről szólt, akik nem szólították meg népet, és azt hitték, hogy egy kis vidéki hakni és forradalom lesz. Ébresztő, gyerekek! Tessék a dolgozókról, a dolgozók nyelvén beszélni, és nem pártrendezvényt csinálni! Tessék tényleg kiállni a rabszolgatörvény ellen! Ne csak úgy, mint egy robot, hogy oké, csinálunk egy tüntetést, igazából nem szervezzük meg, nem találunk ki koncepciót, majd lesz valami. Így nem lehet, ki kell mondani, ezt most bukta volt. Tessék újragondolni ezt az egészet!
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
