Párizsi. Lehet szeretni és nem szeretni. Ellentmondásos, megosztó élelmiszer, de annyi bizonyos, hogy keresett húskészítmény.
Nézzük, a Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatal (NÉBIH) Szupermenta tesztjének legfrisebb eredményeit
Magyarországon nagy hagyománya van a párizsi fogyasztásának és gyártásának egyaránt. Ezt igazolta a Szupermenta előzetes „kínálat-felmérése” is.
A Szupermentán összesen 30 terméket vontunk be a párizsik tesztjébe. 17 szeletelt és 13 rúd terméket hasonlítottak össze, amik között 27 natúr, illetve 3 füst ízű, ízesítésű volt. Összetételüket tekintve 22 sertéshús, 7 sertés és marhahús, 1 párizsi pedig sertés és baromfihús felhasználásával készült.
A párizsi nevére, megnevezésére vonatkozó előírás, hogy a termék nevében az adott állat neve (pl. sertés, marha, borjú, pulyka stb.) csak akkor tüntethető fel, ha hústartalmuk legalább 70%-a az adott állatfajból származik. Tehát például akkor nevezhető „sertés párizsinak” a termék, ha 51%-os hústartalmának 70%-a sertésből származik.
És hogy ne húzzuk tovább az időt, lássuk, hogy milyen vizsgálatokat végeztünk, és milyen eredmények születtek!
Egy termékkel adódott probléma. Az egyik osztrák, „wellness” megnevezésű párizsi víztartalma (78,8 g/100g) ugyanis jelentősen meghaladta az előírt értéket (70 m/m%), minőségi szempontból tehát nem volt megfelelő. A felelős vállalkozóval szemben a NÉBIH szakemberei hatósági eljárást indítottak, és minőségi hiba miatt élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabnak ki.
A teszt során vizsgált 30 termék között bőven akadt, amelyek csomagolásán olvasható volt a „gluténmentes”, „laktózmentes”, „szójamentes”, „tejfehérjementes” felirat. Azt is ellenőriztük, hogy valóban „mentesek”-e ezek a termékek, hiszen az erre érzékenyek számára ez fontos információ. Jó hír, hogy valamennyi vizsgálat megfelelő eredménnyel zárult, azaz a mentességre vizsgált termékek valóban „mentes” termékek voltak.
A Magyar Élelmiszerkönyv előírása meghatározza a felhasználható MSM, azaz a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyiségét. A párizsi például késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%-ban tartalmazhat MSM-et, ezért mértük mindegyik termék kalcium tartalmát is.
Vizsgálatokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy termékek nem tartalmaznak-e egyéb, a terméken nem feltüntetett állatfajból származó húst. Így például az összes sertés párizsiban vizsgáltuk ló DNS jelenlétét. A laboratórium egy esetben sem mutatta ki azt, azaz mindegyik termék megfelelt. Ugyanakkor több termék tartalmazott úgy marha vagy baromfi húsra utaló DNS-t/fajfehérjét, hogy az az összetevők között nem volt feltüntetve. A „szennyeződés” származhat a felhasznált anyagokból (pl. marha DNS egyes adalékanyagokban), illetve származhat a nem megfelelő üzemeltetésből, az egyes tételek előállítása közötti nem megfelelő takarításból.
A tesztelők végeztek íztesztet is természetesen, nemcsak szakmai szempontból vizsgálták a termékeket. Az ízteszt részletes leírását a Szupermenta oldalán találja meg.
kép: házipatika.com
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
