Várhatóan idén már nem készül el az új jogszabály az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásáról.
A törvény pontos szövegét továbbra sem dolgozták ki a nemzetgazdasági tárca szakértői, nem zajlottak le a szakmai egyeztetések sem, és egyelőre a kormányzaton belül is vita van az adóztatás mértékéről és mikéntjéről írta a Magyar Nemzet szerdán iparági forrásokra hivatkozva.
A lap szerint többek között továbbra sem dőlt el például az, hogy minden elektromos autóba töltött villamos energiára kiveti-e a kormány a jövedéki adót, vagy csak a töltőállomásokon eladott energiára.
A szemétégetés ösztönzése lesz az új módi
Az égetőművekben és erőművekben hasznosítaná a kommunális és a mezőgazdasági hulladék nagy részét a kormány. Az eddigi intézkedések már így is megroppantották az aránylag jól működő szelektív hulladékgyűjtő rendszereket is, és a lakossági szemléletformálásban is jelentős a visszalépés.
A kormány értelmezése szerint a hulladék újrahasznosítása nagyjából egyenlő az elégetésükkel. Legalábbis ez derült ki a Magyar Közlönyben közelmúltban megjelent kormányhatározatból. „A fenntartható hulladékgazdálkodás fejlesztésének érdekében szükséges intézkedésekről” címet viselő, kilenc pontból álló dokumentum szinte kizárólag a kommunális és a mezőgazdasági hulladékok elégetésének módozataival foglalkozik.
A kormányzati tervek között már korábban is szerepelt egy újabb hulladékégetőmű építése Budapesten, amire 50 milliárd forintot szántak. A program keretében további, kisebb helyi égetőművek is létesülnének, és a hulladékok egy részét a meglévő erőművek hasznosítanák.
Nem világos, hogy a kormányhatározat miért a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) nevezte meg a program felelősének, miközben a hulladékgazdálkodás a Földművelésügyi Minisztérium (FM) hatáskörébe tartozik. Ez a tárcák közti tilitoli is jelzi, milyen kár volt felszámolni az intézményes környezetvédelmet, és megszüntetni a környezetvédelmi tárcát.
A kormányhatározat végrehajtásából újabb kötelezettségszegési eljárás is lehet, ha ellehetetlenítik, hogy külföldről hozzanak be úgynevezett másodlagos tüzelőanyagot az erőművek - nyilatkozta a Népszavának Urbán Csilla, a Hulladék Munkaszövetség elnöke. Erre most azért van szükség, mert a korábban uniós forrásokból épült hulladék-utóválogatókból, mechanikai és biológiai kezelő művekből többnyire olyan rossz minőségű fűtőanyag kerül ki, amit nem szívesen vásárolnak meg az erőművek és a másodlagos tüzelőanyagot hasznosító vállalkozások. A kormányhatározatból arra lehet következtetni, hogy az állam mégis a hazai, rosszabb minőségű anyagok égetését kívánja erőltetni. Ezzel sérülhet a szabad kereskedelem uniós joga, aminél azonban nagyobb probléma a környezetszennyező és drága égetés a terjedése - jelezte a Humusz elnöke. A szakmai szervezet képviselője azt is aggályosnak nevezte, hogy a kormányhatározat a másodlagos tüzelőanyagokat is kivenné a hulladék státuszból, és termékké minősítené át. Ez azt jelentené, hogy sokkal drágábban lehetne eladni ezt a tüzelőanyagot termékként, mint hulladékként, vagyis jobban megérné még az anyagában újrahasznosítható hulladékot is bedarálni más anyagokkal tüzelőanyagnak. Ezzel viszont tovább rombolják a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságát – említette Urbán Csilla.
Nehéz lesz bárkit is a szelektív hulladékgyűjtésre ösztönözni, ha azt látja, hogy végül az összes anyagot egybeöntik és őrlemény készül belőlük. Nehéz helyzetbe kerülhetnek a hulladék újrahasznosító vállalkozások is, hiszen ha az épülő égetőművek magasabb árat fizethetnek a hulladékért, akkor az újrahasznosítók kevesebb hulladékhoz juthatnak. A szakember szerint az sem igazán jó ötlet, hogy a kormányhatározat a meglévő erőműveknek is nagyobb szerepet szán a hulladékhasznosításban.
A legkorszerűbb szemétégetőkből is kerülhetnek káros anyagok a levegőbe, nem beszélve a nem erre a célra kialakított erőművekről.
A mezőgazdasági, illetve a zöldhulladék elégetése a távhőszolgáltatók kazánjaiban szintén fölvet aggályokat. A zöldhulladékot komposztálásra, vagy biogázüzemek működtetésére kellene használni, nem elégetni. Ha a zöldhulladék nem kerül vissza a talajba komposztként, az a termőföldet is tönkreteszi, az égetéssel pedig a globális felmelegedésért felelősnek tartott szén-dioxidot juttatnak a légkörbe.
(greenfo)
Címlapfotó: nlcafe.hu
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit:boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
