Boldogulj Tatabányán

Egy elkeseredett olvasónk levelét szeretnénk megosztani Önökkel. A levél olyan, akár egy szomorú film forgatókönyve, arról, hogy milyen is a város egyes részein élni.

Hangosan gondolkodom.

Talán lesznek, akik velem gondolkodnak, talán nem, mert már belefásultak mindenbe, vagy mert csak maguknak élnek és tojnak mindenki másra.

A városi lakókörnyezet, kicsit (vagy nem is kicsit) hangosabb mint az átlagos.
Van park, van játszótér.  A park mint mindenütt, gondozatlan. Letört padok, elhagyott, " valaha szebb napokat látott" homokozó. Ma a kóbor macskák illemhelye. Igaz is, ki játszana ott a gyerekkel, ahol nemrég "sátrat állított" a rendőrség?

Ki játszana a gyerekkel egy kocsma mögött?

Keskeny utca, többnyire teherautókkal, rakodással. Bringázó, rollerező feketére barnult gyerekek. Ügyesen, halált megvető bátorsággal lavíroznak jégkrémmel, chipssel a kézben a néha betont felszántó ütemben közlekedő személyautók között.

Néhány méterre a milliárdokból épített kerékpár út, de az nem olyan izgalmas.

Ilyen környék.

Öregek. Korán kelnek, első kávék, első sörök már hajnali négytől.
Előkerülnek a hajléktalanok is. Vidáman üdvözlik egymást már harminc méterről, majd szépen sorban bele- belenéznek a kukába.

Általában sikerrel járnak. Mindig akad sörös doboz, feles üveg, amiből még ki lehet szürcsölni a maradékot. A doboz megy vissza a kukába (majd jönnek a következő kukázók érte), az üveg nagyot csörömpöl az úton.
Szilánkosra törik.

Kanyart vesznek, csatlakoznak a kávézókhoz. Talán reménykednek, hátha kapnak valamit. Újabb ember érkezik, hatalmas zsákkal. Bekanyarodik, a zsák tartalmát kiborítja a parkban...s nekiáll taposni a száz...vagy több sörösdobozt, öt méterre a házak ablakaitól. Redőnyök húzódnak, férfias káromkodás hallatszik, majd egy vékony női hang "alszanak a kicsik". Sörösdobozos borízű hangon visszaszól "csukd be az ablakot vazze". Rekeszek zörögnek.

Nincs még reggel öt óra.

Hangosan röhögnek, dobozok törnek, csöves nő is megérkezett a kutyával. Megismerem göndör kacaját. A kutya csendes, lemondóan baktat vele. Csak akkor fut előle, mikor a gazda már nagyon részeg.

Személyautók, kisteherautók jönnek- mennek, némelyikben a rádió beszél, némelyikben dobok peregnek. Mintha egy ménes vágtázna a lépcsőházban. Közben a falak döngenek.

Nincs még reggel hat óra!

Vannak akik ekkor váltják meg a világot, jó alaposan, teljes hangerővel. Egy ideje feltűnt egy nő. Kedves arcú, idősebb. Sajnálom. Már csak egy másodperc legurítani a felest. Szótlan, szomorú. Fáradtnak és elgyötörtnek látszik.

Teherautó érkezik. Megáll, prüszköl, tolatgat, majd teljes erőbedobással elkezdi ledobálni a rekeszeket. Végez, prüszköl, elmegy. Újabb teherautó érkezik. Göngyöleg csere, közben kedves évődés. Nincs még negyed nyolc. Újabb redőnyöket rántanak fel az emberek. Megint egy teherautó. Lepakol, indul, de előtte "jól felhúzza"... biztos messzire megy.

Flex hangja sikít a levegőbe. Még nincs fél kilenc.

Valahonnan férfi hang száll "anyád!". Majd délutánra kiteljesedik az "utcabuli".
Néhány hideg sör után meg jön a munkakedv, ahogy hallgatom (akarom vagy sem!) nagyon komoly, mindent próbált szakemberek, hogy elgondolkodom. De jó is lenne ha Őket bízná meg a város az "újjáépítésével".

Olyan munkakedv van a "kerthelységben", hogy egy hónap alatt virágzó város lenne Tatabánya, ha ásót, kapát, nagyharangot kapnának a kezükbe!

Gyerekek, boldogan ordítozva szlalomoznak ismét az autók közt...sőt néha oly közel, hogy belém szorul a szusz ijedtemben. Elmélázok. Vajon a szüleik tudják? Vagy azt nem ismerik, hogy melyik a kerékpár út? Vajon nem lenne biztonságosabb ott a srácoknak?

Kizökkent a gondolkodásból a dobogás. Azt hiszem egy egész ménes vágtázhatott végig a lépcsőházban.
Kora délután van. Még alszanak az éjszakások...már akit hagynak a szomszédaik.
Falak döngenek. Mintha valaki súlyzókat ejtene a padlóra… Nem bírja el?

Esteledik. Előkerülnek, akik nappal alszanak.

Autók, tuc-tuc, és azt túlkiabáló baráti beszélgetések anyázással, gecizéssel, köcsögözéssel. Aztán következik a minden esti megszokott program. Kiskutyavinnyogás úgy 3-4 órában a kerthelyiségnél kikötve.

Ahogy múlik a nap, úgy nő a "munkakedv".Csörgés-zörgés, faldübörgetés, ménes, gyereksírás.  Tán szegény inkább békét szeretne. Talán este kilenckor inkább a saját kis ágyában feküdne.

Meleg van. Nincs levegő. Ablakot érdemes becsukni, óvni a lakás hűvösét. Nagyszerű. Csak nincs levegő, és éjjel sem tudjuk kinyitni, mert éjjel sincs egy pillanat csend sem. Elkalandoztam, de bekúszik a fülembe a kocsi motorhangja.

Tíz perce itt áll járó motorral...míg vásárol. Mindennapos. Szól a zene, dübörögnek a dogok...elmúlt 22 óra.

Fiatalok jönnek. Egyikük nagykorú, őt küldik a többiek piáért, cigiért....
A többiek a ház ablakai alatt bekapcsolják a "kínai csoda utcai lejátszót". A "gyerekek" vidáman túlkiabálják.

A ház kezd csendesedni. Már csak 10 percenként húzza le valaki a klotyót. Minden alkalommal olyan hangot ad mint amikor kitör az Etna!

Vágyom végre egy kicsi csendet.

Az autó is, a fiatalok is tovább mennek. Leülök, talán végre nyugalom lesz.
Távirányító a kézbe, alapra halkítom a készüléket, hogy ne zavarjam a szomszédokat.

Ebben a másodpercben akkorát döng a plafon, majd elejtem a kütyüt. A nappal elmaradt munka elvégzése lehet a program. Lábak gyorsan dobognak föl-le-föl-le.
Elmúlt 23 óra. Utcán hangoskodás, kocsikba bömbölő zene, egymást túlordító "békés" italozók, kutyaugatás, csövesek, lábdobogás a fejem fölött.
Elcsigázottan fogom a kulcsot...inkább kimegyek a kocsival valami csendes helyre ALUDNI!

A minap mesélte egy idős hölgy, hogy inkább kivett egy albérletet és elköltözik. Négy éve nem tud aludni az éjjelnappali miatt éjjel! Négy éve! Érted?
Kihúztak a kocsmatöltelékek a zsebéből havi 70 ezret!

Tényleg így kell ennek lennie?
Tényleg nincs itt egy tökös képviselő és polgármester, aki rendet tegyen?
Nem gondolnak az emberek arra, hogy mások is vannak a világon rajtuk kí ül?

Emberek, kapjatok végre a fejetekhez!
Attól, hogy nem tudtok aludni, mást is zavarni kell?

írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit:boldoguljtatabanyan@gmail.com

Követed már a Boldogulj  Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük