A kormány nem verte túlságosan nagy dobra az ügyet, nem volt részletes bejelentés a legfontosabb változásokról, a magyartanárok közül is sokan csak napokkal később értesültek az átalakításról. Fontos, hogy a módosított szabályok felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig a korábbi vizsgakövetelmények szerint zajlanak majd az érettségi vizsgák, a módosításnak tehát semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra.
A közlönyben két változás látható a középszintű írásbeli érettséginél:
eltűnik az érvelés/gyakorlati szövegalkotás, helyette 20 pontos „irodalmi feladatlap” lesz,eltűnik az összehasonlító elemzés, helyette témakifejtő esszé írását lehet majd választani.
Bár a nagyon pontos részleteket még nem ismerjük, Arató László attól tart, hogy az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás eltűnésével a modernizációs szándék halványodik el, szerinte már a középszintű érettségi 2005-ös bevezetésekor az volt a koncepció, hogy a középszintű, azaz nem szakirányú érettségi nem az irodalomtörténeti ismeretek elsajátítását, hanem a kommunikációs-szövegértési-szövegalkotási és a műértési-műértelmezési képességet méri. Ezért kell a még érvényben lévő vizsgamodellben érvelést írni, vagy a gyakorlati szövegalkotást választva motivációs levelet, kérvényt, panaszos levelet fogalmazni, ma még e két feladattípus közül lehet választani.
Arató szerint furcsa, hogy a 21. században nem lesz elvárás az érettségin az, hogy érvelni tudjanak, vagy olyan hétköznapi szövegeket meg tudjanak fogalmazni, mint mondjuk egy motivációs levél.
Szerinte a magyartanításban így háttérbe szorul a kommunikációközpontú nevelés.
Az összehasonlító műelemzés kiesésével pedig félő, hogy a műértelmezés egyértelmű hangsúlya háttérbe szorul. Hiszen eddig a műértelmező szövegalkotás és az összehasonlító műelemzés között lehetett választani, tehát mindenféleképpen egy külön feladatban műértelmezést kellett végezni, a változtatásokkal azonban a „témakifejtő esszé” lesz majd választható, aminél elképzelhető, hogy az elmélyültebb elemzés helyett a lexikális ismeretek kerülnek előtérbe – mondta Arató. Szerinte ez visszatérés lenne a korábbi, idejétmúlt számonkérési módszerekhez, a modernebb kompetenciafejlesztés szorulna vissza.
értelmezési készségek háttérbe szorítása, és a lexikális ismeretek előtérbe kerülése erősítheti majd az új Nemzeti Alaptantervben megjelenő iszonyatos tananyagmennyiség megtanításának kényszerét. Arató szerint ugyanis ha a tanár tudja, hogy az új érettségiben egy tesztet kell majd kitölteniük a tanulóknak, akkor a pedagógus attól fog tartani, nehogy valamit kihagyjon a hatalmas anyagból, nehogy valami olyat kérdezzenek a diákoktól, amire nem jutott idő az órákon.
A korábbi tantervben hat életművet kellett részletesen megtanítani, az újban már tízet. Nagyon nagy hangsúly van a pályaszakaszokon, például, hogy Jókai az adott életszakaszaiban melyik városban alkotott. Ezt a pedagógusok legtöbbször úgy tanítják, hogy regénycímeket mondanak az egyes szakaszokhoz, amelyeknek a döntő többségét nyilván nem olvassák el a diákok. Mi haszna van az irodalom megszerettetése szempontjából annak, hogy hány pályaszakasza volt mondjuk Mikszáthnak? – tette fel a kérdést Arató.
Ennek a tíz szerzőnek minden évben szerepelnie kell a szóbeli érettségin, de ez azt is jelenti, hogy őket biztos, hogy kérdezik az írásbelin is. Ha van egy műveltségi teszt, és van tíz életmű, akkor jó pár kérdés erről fog szólni – vezette le. Arató szerint a tanterv és az érettségi összeállítói „Egy téves műveltségeszmény jegyében gondolják azt, hogy ez így jó. Azt mondják, hogy hagyjuk már ezt a kompetenciafejlesztéses hablatyot!” Arató úgy véli, az elektronikus tömegkultúra előretörése miatt ez a fajta műveltségeszmény ma már nem elérhető, a közlönyben lévő változások szerinte egy 50-70 évvel ezelőtti műveltségeszmény jegyében készültek.
Szerinte a koncepció kitalálói azt gondolják, hogy ha „minél több anyag van belenyomva az iskolába”, a nemzeti hagyományból annál nagyobb rész közvetíthető a gyerekek felé, „annál nagyobb rész marad fenn, válik közkinccsé”.
Szerinte jelentősen csökken a tanárok mozgástere, pedig „van olyan osztály, ami rákattan a szerelmes regényre, vagy a karrier regényekre, vagy az istenes versekre, vagy a történelmi regényekre, és akkor abból, amit szeretnek, abból többet kellene adni, de a hatalmas anyagmennyiség kényszere miatt erre nem nagyon van lehetőség”.
„Az lenne a lényeg, hogy a diákok az iskola befejezése után is szeressenek olvasni, ehhez képest századrangú kérdés, hogy ismerik-e az egyes írók pályaszakaszait”
A teljes cikket ide kattintva olvashatod.
A fotó illusztráció
Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre.
Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
