Boldogulj Tatabányán

19 megyéből a mostanival együtt eddig 14 esetében tárta fel Ángyán József agrárprofesszor, volt parlamenti államtitkár, hogy a kormányzati félretájékoztatás ellenére hogyan fosztották meg Fidesz-, illetve politika közeli vállalkozók a helyben élő földműveseket attól, hogy nagyobb birtoktestekhez jussanak az állami privatizáció során.

Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors végrehajtásból következtethetően a háttérben bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában hirtelen bejelentett „Földet a gazdáknak!” elnevezésű program keretében, 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, és 2016 őszén törvénnyel lezárt – kiárusítását a kormányzat részéről sok csúsztatást, mi több nyilvánvaló hazugságot tartalmazó kommunikációs kampány kísérte. 

Ahhoz, hogy a félrevezető kormányzati propagandával szemben a tényleges helyzetet megismerjük, az intézményesített fideszes földrablást Ángyán József vezetésével kezdték feldolgozni, amelyk közül az eddigi megyei jelentések:

Az első megyei mintaelemzést ezzel a szándékkel, 2016 áprilisában tette közzé, majd a programzáró törvény megszületését követően elkezdte a végleges, hivatalosan közzétett megyei árverési adatok több szempontú feldolgozását és a megyei zárójelentések összeállítását. Eddigi jelentései: Fejér , Győr-Moson-Sopron,  Somogy,  Jász-Nagykun-Szolnok,  Borsod-Abaúj-Zemplén,   Pest megye, Csongrád megye,  Bács-Kiskun megye,  Veszprém megye,  Békés megye, Hajdú-Bihar megye, Baranya megye,  Tolna megye állami föld-privatizációs képét mutatják be.

A sorban a 14., Komárom-Esztergom megye árveréses állami földprivatizációs képét mutatja be, amely meghirdetett (7.816 ha) és elárverezett (6.804 ha) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik. Ezzel a megyei elemzéssel az elárverezett terület (182.200 ha) több mint 89%-a (közel 164.000 ha) adatainak feldolgozását végezték el. 

Akik szeretnének az információk és a hálózatok mélyére tekinteni, azoknak ajánljuk KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TELJES ÁNGYÁN JELENTÉSÉT:  állami földprivatizáció intézményesített földrablás Komárom-Esztergom megyében.

Jelen elemzés részletesen megvizsgálja a megyében meghirdetett és elárverezett állami területeket, az állam tényleges bevételeit, az árverésekkel érintett településeket, a helyi lakosok szereplését, a lakhely és a birtoktest közti távolságokat, a földbérlők és árverezők, valamint a kikiáltási árak és a nyertes árajánlatok viszonyát, az árverseny kérdését, majd a nyertes árverezők és érdekeltségek, továbbá az általuk megszerzett területek jellemzőit. A legnagyobb nyerteseket és érdekeltségeket részletesen is bemutatja, és javaslatokat is megfogalmaz. Íme, ízelítőül néhány megállapítás a jelentésből, ami közvetlen környezetünket érinti:

A programot indokló kormányzati propaganda szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”.  E megye adatai ezzel szemben azt az általános tendenciát erősítik, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét – e megye esetében több mint 80%-át – más településen élő, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. Továbbá néhányan közülük nemcsak, hogy nem „helybeliek”, hanem 600 ha-t, az elárverezett terület 9%-át a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb, átlagosan 33 km távolságban lakó, 9 nyertes árverező – köztük pl. egy FIDESZ alapító tag több közös cégekben érdekelt üzlettársa, a megszerzett 154 ha földterülettől 95 km távolságban, egy budai, hegyvidéki, nagy, exkluzív villában élő, 70 éves közgazdász – szerezte meg.

E megye adatai is cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint „versenyben kialakult piaci áron” jutottak a nyertesek az állami földterületekhez.

Végezetül nézzük név szerint is azokat, akik a földrablás legnagyobb politika-közeli nyertesei között szerepelnek a környékünkről:

• Patányiné Nácsa Katalin (249! ha, 364! mFt) építési nagyvállalkozót Tatáról
• a vendéglátós, szálloda-, kávéház-, szőlőbirtok- és borászat-tulajdonos nagyvállalkozó, Gottwald Sándor (155 ha, 216 mFt) Tatáról
• és Maszlavér Imre (138 ha, 131 mFt), rendezvényi étkeztetés főtevékenységű egyéni vállalkozó, FIDESZ-közeli birtok- és kastélytulajdonos, több cikluson át volt önkormányzati képviselő is Naszályról.

A mellékleteivel együtt 125 oldalas Komárom-Esztergom megyei állami földárverési zárójelentés mindezeket és számos egyéb szempontot is részletesen elemez, igyekszik megmutatni a „Földet a gazdáknak!” program igazi arcát, és a teendőkre vonatkozó javaslatokat is megfogalmaz. Így hát jó szívvel és szeretettel ajánlom a tények dokumentálása és a „szemek nyitogatása” szándékával készített összeállításomat a bennünket körülvevő világ iránt érdeklődő kortársaimnak éppen úgy, mint okulásul gyerekeinknek és unokáinknak, a tetteinket megítélő utókornak.

          -  eredeti cikk Greenfo.hu -n jelent meg  -

Láttál, hallottál olyat, amit szerinted érdemes a tatabányaiakkal megosztani! Bármit találtál, ha nálunk a helye, küldd el a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. 

Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!