Nemrég elfogadta a Parlament azt a törvényjavaslatot, amely az ún. rozsdaterületeken építendő lakások áfáját 5%-ra csökkenti. Ez a 27%-os mértékhez képest meglehetősen nagy különbség.
A szabályozás kimondott célja egyrészt a gazdaságélénkítés, másrészt a városi rozsdaterületek fejlesztésének elősegítése a lakásépítések támogatásával, valamint hosszabb távon a városi jelentőségű rozsdaövezeti akcióterületek fejlesztésre történő előkészítése.
Az 5 százalékos áfát kell alkalmazni a rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterülettel rendelkező lakás értékesítése. A lakásnál kritérium, hogy annak
– első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
– első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év. (lehet, hogy már van is valamelyik havernak ilyen projektje? Sic!)
Természetesen ezeken a rozsdaövezeti akcióterületeken belül vannak, ahol rögtön elindíthatóak a projektek és vannak, ahol összetett előkészítő munkák (környezeti kármentesítés, bontás, közműrendezés és infrastruktúra-fejlesztés, stb.) jelentős anyagi ráfordítást és többéves előkészítő időszakot igényelnek - foglalta össze a Jogászvilág
Nyilván ez utóbbival próbálják indokolni, hogy a rozsdaövezeti akcióterületekről a Kormány dönt, azt ígérve kikérik a települési önkormányzat, a fővárosban az illetékes kerületi önkormányzat véleményét is.
A törvényjavaslat kiemeli, hogy a rozsdaövezeti akcióterületek a városszövetben kedvező elhelyezkedésű, de jellemzően elhanyagolt, kihasználatlan, környezetszennyezéssel, hulladéklerakással, szuburbanizációs tevékenységekkel terhelt területek fejlesztését célozza. Így ezek fejlesztésével egészséges, tiszta és környezetszennyezéstől mentes lakhatás és munkahelyi környezet alakítható ki.
A törvény rendelkezik arról is, hogy a beruházások megvalósítására a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, magyarán jelentősen gyorsítható az engedélyeztetés.
Mondjuk az némi aggodalomra ad okot, hogy a törvény szerint a kiemelten közérdekű beruházásokra vonatkozó gyorsítást a felszín alatti vizek és a földtani közeg kármentesítésével összefüggő hatósági eljárások szabályaira is kiterjesztik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
