Ötven évvel gurult le a szovjet gyártószalagról az első Zsiguli. Egy kis történelmi kiránduláásra invitáljuk Önöket a Wikipédia segítségével.
A Szovjetunió vezetősége az 1960-as évekre egyre súlyosbodó gépkocsihiányra és technológiai lemaradásra megoldást keresve arra a döntésre jutott, hogy egy új, nagy termelőkapacitású autógyár építésébe fog, melyben egy külföldi (elsősorban nyugati) autógyár egyik korszerű modelljét fogja licenc alapján nagy tömegekben gyártani, az adott autógyár már bevált technológiáját alkalmazva.
A gyártott személygépkocsinak alkalmasnak kellett lennie többek között a szélsőséges időjárás tolerálására, valamint az akkori rossz útviszonyokon való megbízható közlekedésre. A szovjet mérnökök több nyugati modell átfogó tesztelését követően végül az olasz Fiat autógyár Fiat 124-es modelljét találták a legmegfelelőbbnek.
A Fiat 124 az 1966-os genfi autószalonon mutatkozott be, majd a bemutatást követően 1967-ben elnyerte Az „Év Autója” címet, elsősorban a benne alkalmazott technológiai újításoknak és kényelmes vezethetőségének köszönhetően. A Fiat autógyár korábbi modelljeit ekkorra már több ország is gyártotta licenc alapján (Polski Fiat 125p, Zastava, SEAT 1500), illetve az olasz autógyártó vállalta, hogy a szovjet igényeknek megfelelően kifejleszti a 124R típusváltozatot, mely tartalmazta azokat a módosításokat, amik alkalmassá tették az autót a szélsőséges út- és időjárási viszonyok között való mindennapi használatra.
Ennek következtében a szovjet vezetés 1966-ban licencmegállapodást kötött a Fiat autógyárral, melynek értelmében a Fiat felszerszámozta a Togliatti mellé felépített Volgai Autógyárat, valamint átadta a megfelelő technológiai szaktudást illetve a Fiat 124R típusú gépjármű műszaki és gyártási dokumentációit.
És azon a napon megkezdődött a gyártás. 1970. április 18. szombatról április 19. vasárnapra forduló éjszaka készültek el az első VAZ-2101-esek – sietni kellett a munkával, április 22-én ünnepelték Lenin születésének 100. évfordulóját. Bővebben az idehaza is meghatározó modellről ezen a linken olvashatsz!
Egy kis könnyed megemlékezés pedig a Vad Fruttiktól:
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
