Sok információ lát napvilágot a koronavírus egészségügyi hatásáról, de egyelőre ennél sokkal kevesebb szó esik annak gazdasági hatásairól, pontosabban a mindennapokban bekövetkező, a lakosságra gyakorolt hatásáról.
Ennek kapcsán érdemes áttekinteni azt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) által összegyűjtött intézkedési listát, amelyet az eddig a munkavállalók védelme érdekében hozott európai kormányzati intézkedéseket gyűjti össze, és így bárki összevetheti azokat a magyar lépésekkel. Az összefoglaló a Népszavában jelent meg.
Az osztrák kormány a szakszervezetekkel és kamarákkal egyeztetve válságalapot hozott létre, hogy a vállalatok rövidített munkaidővel ugyan, de megtarthassák dolgozóikat. Ahol csökken a munkaidő, ott is megkapja eredeti bére 80-90 százalékát a munkavállaló, az ehhez szükséges pénzt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat biztosítja.
Görögországban a szabadságra küldött dolgozóknak minden négy napból hármat rendkívüli szabadságként könyvelnek el, a magánszférában az erre fordított bér egyharmadát, a közszférában az egész összeget az állam fizeti.
Németországban a megbetegedett vagy karanténba került dolgozók hat hétig a teljes alapbérüknek megfelelő kártérítést kapnak a tartományi kasszából, ezen túl pedig a szövetségi költségvetésből. Az önálló vállalkozók vagy szabadúszók esetében az ellátás alapja a tavalyi bejelentett éves jövedelem. Ha a cég dolgozóinak legalább tíz százalékát csak rövidített munkaidőben tudja foglalkoztatni, a kormány átvállalja a munkabérek kifizetésének 67 százalékát és a járulékait.
Franciaországban automatikusan betegállomány jár a 16 évesnél fiatalabb gyereket nevelő szülőknek, akik nem tudnak otthonról dolgozni. A turizmusban, a vendéglátásban, a közlekedésben, a szórakoztatóiparban és a kulturális életben tevékenykedő vállalkozások alkalmazottainak kényszerszabadságát teljes egészében kifizeti munkanélküli segély formájában a kormány, miközben felfüggesztik a kis- és középvállalatok járulékfizetési kötelezettségét, így segítve őket a fennmaradásban.
Romániában a képviselőház döntése szerint a munkáltatók kötelesek fizetett szabadnapokat adni az iskolabezárások miatt otthon maradt szülőnek, házaspárok közül csak az egyiknek. A 12 év alatti gyermekek felügyeletét ellátó fizetése 75 százalékát kapja, ami nem lehet több a bruttó átlagbér 75 százalékánál.
Lengyelországban a válság miatt leálló cégek dolgozói megkapják az átlagkereset 80 százalékát, az összeg felét az állam, másik felét a munkáltató fizeti. A szerződésesek és az önfoglalkoztatók a minimálbér 80 százalékát kapják meg és juttatás jár a gyermekükre vigyázó szülőknek is az iskolaszünet idejére.
Mindeközben a magyar kormány a hitelmoratórium és az adó- és járulékkedvezmény mellett megengedte, hogy a munkáltató egyéni megállapodást köthessen a kirúgástól rettegő munkavállalókkal, amely szabadon eltérhet A munka törvénykönyve szabályaitól, de lehetővé tette a cégeknek az otthoni munkavégzés elrendelését. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) pénteken levélben kérte a kormányt, hogy a közszolgálati intézményekben is vezesse be a távmunkát, illetve az ügyeleti rendszert.
kép: Népszava
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
