A XII-es aknán bekövetkezett sújtólégrobbanás áldozataira emlékezik Tatabánya az óvárosi emlékműnél hétfőn 15 órakor, ahová mindenkit várnak a szervezők.
A hazai bányászat történetének legtöbb áldozatot követelő sújtólégrobbanása nyolcvanegy ember életét követelte hatvankilenc évvel ezelőtt Tatabányán.
Hatvankilenc esztendeje következett be a legsúlyosabb magyarországi bányaszerencsétlenség a tatabányai XII-es aknában, a sújtólég okozta detonációt egy szénporrobbanás is követte, a balesetben nyolcvanegy ember veszítette életét. Bár a szakemberek egyöntetűen a mecseki szénmedencét tartják a leginkább veszélyeztetett területnek a sújtólégrobbanás lehetőségének szempontjából, a legtöbb hasonló tragédia mégis a Tatabányán, Dorogon és Oroszlányban lévő, illetve egykori mélyművelésű aknákban történt. Ezeken a helyeken az iparág ottani, száztizenhat éves történetében több mint ötszázhetven áldozatot tartanak nyilván. Ők nem mindannyian a robbanásokban hunytak el, halálukban közrejátszottak a bányászokat terhelő rendkívüli munkakörülmények is. Utóbbit szemlélteti az is, hogy az 1978 februárjában a szintén a tatabányai Vadorzó nevű aknában bekövetkezett detonáció huszonhat áldozata közül hetet nem tudtak a felszínre hozni, ők örökre a vágatban maradtak. A régiesen vihedernek, bánya-légnek is nevezett sújtólég a metán és a levegő robbanóképes elegye, elsősorban a feketeszenet kitermelő helyeken jelent rendkívüli veszélyt, de előfordul a barnaszén- és a lignit-, valamint a sóbányákban is. A metán – más néven mocsárgáz – a szén keletkezésekor képződik, de jellegzetes záptojás szagát elveszíti, ha levegővel keveredik. Amikor a kitermeléskor a bányászok megbontják a szénfalakat, az abban lévő gáz felszabadul, és egyes helyeken kritikus mennyiségűre dúsulhat.
A bányászat korai időszakában a metánt a katasztrófák megakadályozására szándékosan elégették, a rendkívül veszélyes műveletet gyakran rabokkal végeztették, de hiányos ismereteik miatt számos esetben maguk az emberek idézték elő a sújtólégrobbanást.
A 19. század első felében kezdték el kikísérletezni az első biztonsági bányászlámpákat, a feltalálójáról elnevezett Davy-lámpa az 1980-as évekig a magyarországi bányák kelléke volt. Az eszköz a világítás mellett a metánkoncentráció viszonylag pontos mérésére is alkalmas volt, de meg sem közelítette a mai eszközök használhatóságát.
A metánfelhalmozódás mértékének meghatározása rendkívül fontos egy-egy bánya biztonsági besorolásánál, mivel csak a szigorú szabályok betartásával előzhetők meg a detonációk. A mai bányászatban elsősorban a vágatok, aknák precíz szellőztetésével és a robbanást előidéző körülmények – elektromos szikra, tűzforrás, hegesztőkészülékek – lehetőség szerinti kiiktatásával igyekeznek elkerülni a fentiekhez hasonló baleseteket. Nem jellemző ez ugyanakkor például Kínára, ahol az illegális tárnákban manapság is ezerszámra veszítik életüket az emberek-írta magyar hírlap.
A Dunántúli Napló 1951. január 13-i számában közölte a Bánya- és energiaügyi minisztérium jelentését a robbanásról:
„A tatabányai II. akna 928-as munkahelyén volt a robbanás főfészke, ahol a bányabiztonsági szabályzat tilalma ellenére, metángáz jelenlétében paxittal robbantottak;. A bányarendészeti szabályzat sujtó- léges bányákban csak sújtólégbiztos robbanóanyag (ú. n. nitrocertusit) használatát engedélyezi.A paxittal való robbantás eltiltása az akkori üzemvezető feladata lett volna, de vétkes könnyelműségből nem tiltotta meg, illetőén nem akadályozta meg a paxittal történő robbantást.
A 925-ös munkahely közelében volt egy omlasztott, azaz már kivájt bányarész. Az omlasztásban a becslés szerint körülbelül 250-300 köbméter metángáz halmozódott fél. A robbantásnál ez a metán gázmennyiség felszabadult, és előidézte a sújtólégrobbanást, amely a bánya különböző részein sorozatosan szénpor robbanást is kiváltott.
A robbanás dinamikus hatása olyan nagymértékű volt, hogy a bánya területén a légvezetékre beépített légelzáró ajtókat szétzúzta, és így az egész bánya levegő nélkül marad. Ez okozta, hogy a robbanás színhelyétől távolabb eső munkahelyeken foglalkoztatott bányászok, akiket a robbanás nem ért el, levegő hiányában a szerencsétlenség áldozatai lettek. Hogy szerencsétlenség következett be, közrejátszott az is, hogy a metángázos 928-as munkahelyet az előírás ellenére nem szellőztették megfelelően. „
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy
kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
