Boldogulj Tatabányán

Januárban megkezdi a tanuló vezetők vizsgáztatása szempontrendszerének országosan egységes értelmezését megteremtő belső szakmai továbbképzést a vizsgabiztosok számára a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont. Az a cél, hogy a jövőben országosan minél inkább azonos megítélés alapján minősítsenek önálló járművezetésre alkalmasnak vagy alkalmatlannak egy vizsgázót.

– Nem az a cél, hogy az ország minden pontján azonos forgalmi körülmények között vizsgázhassanak a tanulók a jövőben – szögezte le Benedek Szabolcs a központ vezetője. – Nem is lehet ilyen elvárást támasztani a rendszerrel szemben, hiszen még egyazon útvonalon sem lehetséges tökéletesen azonos feltételek mellett vizsgáztatni. A forgalmi helyzet percről perce változhat, akár pár másodperc alatt is gyökeresen megváltozhat. Ráadásul szinte minden településnek megvannak a maga bonyolult csomópontjai, ahol akár szempillantás alatt alapvetően megváltozhat a forgalmi helyzet.

Van példa olyan körforgalmú kereszteződésre, amelyen villamosvonal halad keresztül, de ilyen egyetlen egy létezik csupán az egész országban, Szegeden. Nyilvánvaló, hogy a vizsgán az ezzel összefüggésben felmerülő  problémával kizárólag azok találkoznak, akik Szegeden tanulnak autót vezetni és ott is vizsgáznak.

Nem lehet mindenkit minden létező és lehetséges forgalmi helyzetre előre felkészíteni, mintegy beprogramozni, hogy mely helyzetekben mit kell tennie. A képzés során a cél nem lehet több, mint hogy az alapvető elméleti és gyakorlati tudást, illetve az önálló vezetéshez szükséges képességeket megszerezzék a tanulók. Ám  a részükről pedig abszolút jogos igény – ismerte el a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont ügyvezetője – hogy bárhol, bármilyen módszerrel is tanulta meg valaki a KRESZ-t, szerzett vezetési gyakorlatot, minden vizsgabiztos, az ország minden pontján azonos módon, azonos értelmezés szerint értékelje a tudását és az elkövetett hibáit.

– A januártól kezdődő belső szakmai továbbképzésnek épp az a célja – mondta az ügyvezető –, hogy átbeszéljük a vizsgabiztosokkal, hogy a vizsgákon rendszeresen tapasztalt hibákat, hiányosságokat, vagy éppen egy-egy újdonságnak számító szituációt milyen értelmezés szerint és hogyan minősítsenek.

A gyakorlati vizsgán – bár ezt a tanulók nem tudják, nem is igen érdekli őket – az oktatók is vizsgáznak. Nem formálisan, hiszen tevőlegesen nem ők vezetik a járművet, így ott és akkor már csak emiatt sem mondhat véleményt az ő vezetési tudásukról a vizsgabiztos. Az azonban viszonylag hamar kiderül, ha egy oktató valamit rosszul tanít a növendékeinek. Itt is fontos, hogy az oktató gyors és pontos (és országosan egységes elveken és szempont alapuló) visszajelzést kapjon, ha a vizsgabiztos szerint valamit rosszul csinál.

– Ha a vizsgabiztos nem először tapasztalja, hogy egy oktató növendékei rendre ugyanazokat a hibákat követik el, köteles erre felhívni az oktató figyelmét. Egy konkrét esetet említve, súlyos hiba, ha a vizsgázók irányváltoztatás előtt csak a tükrökből ellenőrizték a jármű holtterét, nem fordultak hátra, meg sem kísérelték azt. Miután az adott oktató több tanulójánál is ugyanezt tapasztalta a vizsgabiztos, jelezte az oktatónak, hogy szerinte ez az ő hibája (is), valószínűleg nem magyarázta el kellően, hogy nem elég csak a tükrökbe nézni, hanem hátra is kell pillantani, hogy kellően meggyőződjenek arról, biztonságosan végre tudják-e hajtani a tervezett elindulást, irányváltoztatást.

A gyakorlati vizsgákat az országban mindenütt a közlekedési hatóság által kijelölt és engedélyezett településeken és útvonalakon kell lebonyolítani. Legalább öt lehetséges vizsgaútvonalat határoznak meg minden településen, ahol gépjárművezetők vizsgáztatása zajlik. Ezekkel szemben követelmény, hogy valamennyinek érintenie kell olyan pontokat (lámpás csomópontokat, egyenrangú útkereszteződéseket, párhuzamos közlekedésre alkalmas útszakaszokat és hasonlókat), ahol jól lemérhető, hogy a tanuló megszerezte-e az önálló járművezetéshez szükséges elméleti és gyakorlati  ismereteket, és birtokában van e a biztonságos közlekedéshez szükséges képességeknek.

– Az előírások szerint az egyes útvonalak tekintetében legfeljebb 60 százalékos lehet az átfedés – mondta Benedek Szabolcs. – A lényeg, hogy valamennyi útvonalon hasonló feltételekkel, körülményekkel találkozzanak a vizsgázók. Ezért vannak például olyan települések, ahol a vizsgaútvonalakat „csak piaci napokon” használhatják vizsgáztatásra, mert más napokon az útvonal jelentős része gyakorlatilag forgalommentes.

A vizsgaútvonalak persze menet-, azaz vizsga közben változhatnak is akár. Főleg a nagyvárosokban bármikor bedugulhat egy útvonal, és abból pedig nem derül ki, hogy a vizsgázó alkalmas-e az önálló járművezetésre, ha fegyelmezetten tud ülni a dugóban. Ha „beállt” egy útvonal, a vizsgabiztos szól az oktatónak, hogy a vizsga további részében irányítsa másfelé a növendékét.

– Tilos bevinni a vizsgázót olyan forgalmi helyzetbe, ami forgalomszervezési hiba miatt még egy rutinos sofőr számára is komoly kihívást jelent, amit az oktató, sőt a vizsgabiztos is kockázatosnak tart – szögezte le Benedek Szabolcs. – Az ilyen – nem feltételenül baleseti, de mindenképpen veszélyesnek mondható – csomópontokra rendszerint mi is fel szoktuk hívni a közútkezelők figyelmét.

(forrás: KTI)

Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!

Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy 

kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.