Magyarországon egyre súlyosabb krízisbe kerül az idősgondozás, miközben egyre több az idős, ellátásra szoruló ember, egyre kevesebb a szakképzett gondozó, az állami idősotthonok férőhelyeinek száma évek óta nem nőtt, a várakozási idő viszont egyre hosszabb.
Mielőtt valakiben felmerülne, hogy ez csupán ideiglenes állapot, annak rossz hírt kell mondani, ugyanis az elöregedő társadalom, és a szociális munka kilátástalansága miatt Magyarországon a jelenlegi ellátó rendszer nem lesz fenntartható. Ezzel kődolva van az is, hogy mind több és több idős ember lesz, aki kevés vagy semmilyen segítségre nem számíthat.
És akkor ez csupán az idősek fizikális egészsége, a mentális egészségre még kevesebb figyelem hárul. Ezen próbál segíteni az Idősek Barátai Program, amely a jelenlegi század egyik legkardinálisabb problémájával, az idősek elszigetelődésével, elmagányosodásával veszi fel a harcot.
Erről a programról közölt egy hosszabb beszélgetést Somlai Katalin programvezetővel a Pénzcentrum.
A probléma nagyságát érzékeltetendő Magyarországon a KSH által kiadott 2016-os mikrocenzus szerint 1,8 millió fő volt a 65 év felettiek száma, akik közül 1,3 millió idős, vagyis 74 százalék él valamilyen fizikai korlátozottsággal. A leginkább a 80 év felettiek szorulnak szociális ellátásra, akik 412 ezren voltak 2016-ban.
A legfrissebb KSH adatok szerint jelenleg 1,89 millió fő él itthon 65 év felett, és 433 ezren vannak 80 év felett. A szociális szolgáltatásokat illetően az idősotthonok terén a legrosszabb a helyzet, amit mindössze az idősek 3 százaléka tud igénybe venni.
Egy erről szóló tanulmányból az is kiderül, hogy a gondozási deficit egyre jobban növekszik Magyarországon, melynek egyik jele, hogy csökken a professzionális gondozók száma. Jelenleg 60 ezer fő dolgozik a teljes szociális ellátó rendszerben. Ennek egyik fő oka, mely miatt a krízis csak fokozódni fog, hogy szociális területen a legalacsonyabbak a bérek az egész nemzetgazdaságon belül:
a betöltetlen álláshelyek száma 2010 óta folyamatosan nő, jelenleg 3600 betöltetlen álláshely van, tömeges méreteket öltött a kivándorlás, egyre több pozíciót szakképzetlen közfoglalkoztatottak töltenek be.
Ráadásul a szakképzett gondozók átlagéletkora is 50 év körül van, tehát nemsokára a legtöbbjük nyugdíjba vonul. Eközben drasztikusan lecsökkent a szociális felsőfokú végzettek száma, 2009 óta gyakorlatilag nincs utánpótlás. A tanulmány szerint a felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő - akik közül csak nagyjából 20 ezren kapnak alanyi jogú ápolási díjat, mivel sokan nem tudják, hogy jogosultak rá.
Az ellátás összege megalázóan kevés: 67 000 forint maximálisan, a 2019-es GYOD bevezetése rájuk nem terjedt ki.
Mivel a gondozási feladatok mellett bár sokan szeretnének, nem tudnak munkát vállalni, így jellemző rájuk a jövedelmi szegénység. Azonban a családi gondozók száma is egyre csökken, amelynek oka, hogy az intenzív gondozás nagyon megviseli a - jellemzően szintén 50 feletti - családtagokat, nincsenek számukra tehermentesítő szolgáltatások, és anyagi, illetve egészségügyi problémákkal jár. Egyre több idősnek nincs már élő, vagy az országban élő gyermeke, rokona sem, aki gondozhatná.
Itt lép be a képbe az önkéntesség, és főként az a tevékenység, amelyet az Idősek Barátai Program keretében végeznek. Maga a program 3 éve kezdődött el Budapesten a XI. kerületben, és a célkitűzésük, hogy segítséget nyújtsanak azoknak a magányos időseknek a számára, akik senki másra nem számíthatnak.
A program célja az időskori elszigeteltség leküzdése Magyarországon. Már egy beszélgetőtárs is rengeteget tud javítani az életminőségen: ebben tudnak segíteni az önkéntesek, akik rendszeresen látogatnak magányos, elszigetelt időseket.
Fontos az önkéntesek szerepe, mert az idősek esetén még ha esetleg van is családtagjuk, aki figyel rájuk, azért nem szólnak az igényeikről, mert nem akarnak zavarni. Ilyen szempontból képesek az idősek saját magukat izolálni.
Miért más egy önkéntes, mint egy családtag?
"Valahogy az önkéntesen érzik, hogy nem jelentenek terhet a számára. Tudják, hogy az idegen eleve azért jön, mert jönni szeretne és így sokkal könnyebben elfogadják azt, hogy az az ember az idejét, meg az energiáját rájuk áldozza.
Az egész interjút elolvashatja a lap oldalán.
Itt léphetsz be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
