Boldogulj Tatabányán

A Tunderground Club neve szinte mindenkinek ismerősen cseng Tatabányán, de Komárom-Esztergom megyében is. A jótékonyság rockerei segítő akcióikkal, és nem utolsó sorban az Aputest-naptárral szereztek nevet maguknak az elmúlt három évben. Most a kreatív folytatás, az Anyutest-naptár megjelenésének apropóján ültünk le beszélgetni Esztergályos Zsolttal, a segítő motoros banda ötletgazdájával a Roxxyban.

Sikerült már lebontani az előítéletet a rockerekkel szemben?

Azt gondolom, hogy igen, az emberek többsége már hajlandó a külsőségek mögé látni, sokszor jobban megbíznak bennünk, mint az öltönyös, nyakkendős emberekben. Az első néhány megmozdulásunkkal be tudtuk bizonyítani, hogy jót akarunk és elkötelezettek vagyunk.

A sok jó mellett kaptatok negatív kritikát is?

A múltkor például megtaláltak minket egy ilyennel, hogy miért pont Erdélyben segítünk. Az nem tűnt fel nekik, hogy mi itthon is sokat segítünk, a múltkor Nógrád megyébe vittünk adományt: tartós élelmiszereket, ruhákat. De hál’ istennek ez volt az egyetlen „kritika”, amit kaptunk.

Mintha megszaporodtak volna a segítő baráti társaságok az országban, vagy városban…

Igen, mi közel három éve csináljuk, és azóta több hasonló kezdeményezés is indult Tatabányán, de országosan is. Mi sokat működünk együtt a Pongi Papa vezette Turul Népe tatabányai motorosokkal, és mostanában a Tatabányai Angyalokkal is. Valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal.

Azok is jelentkeznek nálatok, akik segítségre szorulnak, és azok is, akik adni szeretnének?

Az nagyon jólesik, hogy egyre többen keresnek meg minket, hogy van fölösleges ruhájuk, játékuk, élelmiszerük, szeretnék adományba adni, hová menjenek.Tavaly egy hölgy írt, hogy van egy csomó narancsa, én hová vinném, és akkor például a kórházba irányítottam őket.  De vittünk adományt a Füzes úti iskolába is. Annak idején sokan megkerestek minket, hogy szükségük lenne tűzifára, bútorra. Egyszer volt is egy olyan akciónk, hogy tartós élelmiszert cseréltünk bútorra, és azt vittük utána a rászorulóknak, de már nem tudunk ilyennel foglalkozni, részben raktározási gondok miatt. Még több élményt szeretnénk adni, rendezvényeket szervezni. Például ebben az évben még tervezünk két megmozdulást, ha lehet így mondani: az idősek otthonába szeretnénk egy kis műsort adni az ott lakóknak vacsorával összekötve. Sajnos van, akire nem nyitja rá senki az ajtót hónapokig, az ott dolgozó gondozókon kívül persze. Az ötlet onnan jött, hogy tavaly a családok átmeneti otthonában szerveztünk mikulás ünnepséget, a Füzes úti iskolások adtak egy kis műsort, a lányok pedig sütöttek süteményeket, és körbekínálták a hajléktalanokat, az öregeket. És az öregek annyira jófejek voltak, hogy úgy döntöttünk idén süteményeket és tisztálkodási szereket viszünk nekik. Nekünk szinte semmibe nem kerül, de az idős embereknek nagyon sokat jelent, pláne karácsony környékén az adventi időszakban.  A másik programunk pedig karácsonykor lesz, a gyerekek átmenetei otthonába szervezünk ünnepi vacsorát. Tavaly csináltuk az elsőt, akkor a Vegas Burgerból kaptuk a pizzákat, a gyros tálakat, mi vettük a klub pénzéből az üdítőket, ezt most úgy szeretnénk megoldani, hogy mi fogunk főzni, igazi házias ételek lesznek.

Hogyan választjátok ki, hogy éppen kinek szerveztek gyűjtést?

Van olyan, hogy megkeresnek minket, hogy segítsünk, de előfordult, hogy a médiában találkoztunk valakinek a problémájával, és eldöntöttük, hogy segítünk. Rostás Gabika történetével például valamelyik országos tévében vagy rádióban találkoztunk. Utána megkerestem az anyukát, de akkor már megvolt az ötlet, hogy az Agregátor zenekarral közösen csinálunk egy jótékonysági koncertet, amelyet ők találtak ki, és megegyeztünk, hogy a befolyó összeget odaadják nekünk, mi pedig arra költjük, amire jónak látjuk. Én még egy kicsit továbbgondoltam az egészet, és kitaláltam, hogy a magyar könnyűzenei szcénából gyűjtsünk össze különböző relikviákat, és abból legyen egy árverés pluszban. Ötvenhat előadótól kaptunk felajánlásokat: a Pokolgéptől a Wellhello-ig, elég széles volt a skála. Kiss Tibi a Quimbyből kis fémszobrot adott, a Bikinis D. Nagy Lajos a fellépő övét küldte el, ami olyan slágerek videoklipjében is szerepelt, mint a Közeli helyeken.

Nagyon sok munkánk volt vele, több mint két hónapig szerveztük, de megérte. A nap végén pedig öt zenekar adott fergeteges koncerteket: az Agregátor, a Üstökös Rock Band, a What?, a Szirmai feat Wéber duó, és a G.Block23. Johannának, akit az anyja kidobott az ablakon, pedig az Aputest naptár bevételét ajánlottuk fel anno.

Tényleg ez az Aputest-naptár honnan jött? Érzek egy kis társadalomkritikát mögötte…

Úgy kezdődött, hogy a kezembe került egy adventi naptárt, amin három kigyúrt, kiretusált férfi pózolt, és akkor mondtam, hogy na, itt álljunk meg, ezt majd megcsináljuk a mi testfelépítésünkkel, az lesz az igazi! Szóltam két haveromnak, de a végén már annyian lettünk, hogy alig fértünk rá a naptárra. Brahiból ment az elején, aztán Aputest-naptár lett belőle. Volt olyan srác, aki az elején azt mondta, hogy gyerekek, én ezt nem, hagyjatok. Mondanom se kell, ő volt az első, aki letolta a gatyáját…

Mi volt az első reakció?

Figyelj, még el sem készült a naptár, már ötven darabra volt jelentkező. Aztán, amikor kikerült az utcára, akkora sikere lett a naptárnak, hogy a nyomda alig győzte a munkát. Úgy képzeld el, hogy Felvidéktől Londonig nagyon sok helyen és országban van már a naptárból. Angliában egy pubban is kint mosolygunk a falon.

Most pedig jönnek a lányok…

Igen, amikor már láttuk, hogy milyen nagy sikere van a mi naptárunknak, megkérdeztük a lányokat, hogy lesz majd anyutest, és mondták, hogy igen, lesz. Mondjuk először kudarcba fulladt a dolog, az egyeztetések miatt, mert eredetileg úgy lett volna, hogy februárban elkészítjük az Anyutest-naptárt, de nem lett belőle semmi.

És akkor mondtam, hogy vagy most szeptemberben vagy semmikor. Így is készült 1300 kép, abból választottunk ki 13-at. Az Anyutest-naptár mottója, hogy nők férfi munkakörben: rakodógépen, autómosóban, lakatosműhelyben, satöbbi. Nagyon kemény menet volt, egy nap alatt lefotóztunk mindent, pontosan 12 órán keresztül tartott. Gyönyörű képek lettek, most pedig az utómunkálatokat végezzük.

És akkor te kitaláltál egy alapkoncepciót, és mindenki hozhatta a saját ötletét?

Persze. Az aputest-naptárnál csak az volt meg, hogy minden hónapról legyen kép, és mindenki összeszedte hozzá a kelléket, amit gondolt, de az elején még azt sem határoztuk meg, hogy ki melyik hónap fotóján legyen. A január is úgy jött, hogy először felültem a szánkóra, mögém ült a Mislai Gyuri, de úgy éreztük, hogy semmilyen, olyan unalmas, és aztán Ónodi Géza mellénk állt a hólapáttal, és onnantól már lett ereje az egésznek.

És lesz még folytatás?

Már kitaláltuk a 2019-es naptár koncepciót is, ott szerepcserében gondolkodunk, például, hogy a férfi vasal, a nő meg sörrel a kezében nézi a mecset, ilyen fotókat szeretnénk, ami ugyancsak vastagon tud üzenni a társadalomnak. De ez még csak terv, egyelőre azt szeretnénk, hogy decemberre meglegyen az anyutest-naptár, amivel a tatabányai kórház koraszülött osztályát szeretnénk támogatni.

Címlapfotó: Tunderground Club Facebook-oldala / Esztergályos Zsolt

írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit:boldoguljtatabanyan@gmail.com

Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!