Ha van olvasmány, amely garantáltan megemeli az emberek vérnyomását, az a Nemzeti Népegészségügyi Központ tegnapelőtti, vagyis április 28-ai határozata, amely teljesen nyilvánosságra került. A fontosabb részeket ismételten, alább elolvashatják.
Ha van, amit ebben a helyzetben elfogadhatatlannak tartunk, akkor az az egészségügyi dolgozók tesztelésének el nem rendelése.
Az országos tisztifőorvos, Müller Cecília határozatában is csupán betegek tesztelését rendeli el a tatabányai Szent Borbála Kórházban, az ott dolgozókat nem. Ugyan a problémák súlyosságára dr. Lőke János az intézmény főigazgatója már március 22-én kelt levelében jelzéssel élt a tisztifőorvos felé, de a helyzet azóta még súlyosabbá vált.
Megemlített, hogy volt amikor egy 70(!) éves magánorvos bevonásával illetve önkéntes orvosokkal tudták csak az ellátásokat megoldani.
Ominózus vasárnapi (ápr.26-i) levelében is szakorvosokat és ápolókat kért az Operatív Törzstől, a kórházigazgató jelzése szerint akkor már
“... 10 belgyógyász szakorvos 77 ápoló 8 takarító és 4 betegszállító hiányzott a működéshez.”
Pedig ő maga a Gasztroenterológiai és Nefrológiai osztályt már saját hatáskörében 22-én bezárta. (Összefüggésben persze a kirobbant fertőzési góccal)
Ezek után Müller Cecília április 28-án, KEDDEN elrendeli (az nem zavarja, hogy a parlamenti bizottság előtt azt mondta, hogy hétfőn tette mindezt):
- felvételi zárlat a fekvőbeteg illetve a járóbeteg ellátás tekintetében.
- a betegek koronavírusos szűrővizsgálatát
- a dolgozóknál csak testhőmérsékletének mérését és önmegfigyelését
- a megfertőződött betegek elkülönítését
- folyamatos fertőtlenítést és a kézfertőtlenítő használatát
- az összes betegek eltávozása után pedig a Szent Borbála teljes fertőtlenítését
- a koronavírusos (COVID-19) betegek szűrésére és ellátására külön utasítást fognak kibocsátani
Értik?! Nem a tesztelést rendelik el, hanem
“AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK ÖNMEGFIGYELÉSÉT”
A határozat indokolásában idézik többek között dr Lőke János főigazgató, aki leírja a Szent Borbálában uralkodó helyzetet, amiből fentebb idéztünk.
A dokumentum szerint április 14-én jelentettek egy dolgozót gyanús esetként, tünetei 12-én kezdődtek, de emellett még dolgozott. Majd később még két dolgozót találtak, akik még április 20-án is dolgoztak, de a tüneteik már 16-án is megvoltak.
Habár az érintett osztályon zárlatot rendeltek el, az innen áthelyezett betegeket nem különítették el, olyan szobákba helyezték őket, ahol már 2-3 beteg is feküdt, annak ellenére, hogy ezen áthelyezett betegek szoros COVID-kontaktok voltak.
Itt sikerült is ezzel 12 újabb koronavírusos fertőzöttet “produkálni”. A kórházban április 23-án 34 fertőzött volt, ebből 17 kórházi dolgozó és 17 beteg.
Négy nappal később, április 27-re már 57 pozitív eset tartozott a Szent Borbálában berobbanó járványhoz, 27 egészségügyi dolgozónál és 30 betegnél mutatták ki. A jegyzőkönyv szerint ráadásul.
"HALÁLOZÁS 4 ESETBEN TÖRTÉNT AZ ÁPOLT BETEGEK KÖRÉBEN."
A dokumentum elég súlyos kérdésként veti fel a tájékoztatás és az ismeretek hiányát és a dolgozók munkájának ellenőrzését is:
"Több alkalommal kellett felhívni a figyelmüket a védőfelszerelés (sebészi szájmaszk, kesztyű) használatára, a tünetes dolgozók azonnali kitiltására, valamint a megbetegedettek elkülönítésére."
Ezek szerint hiába vagyunk a járvány kellős közepén, az ellátórendszer gyakorlatilag nem tud azzal a kérdéssel mit kezdeni, ha egy egészségügyi intézményen belül kezd a vírus terjedni.
Ez nemcsak az ott dolgozók és a vezető felelőssége, hanem a járványt felügyelő, minden szükséges hatalommal felruházott operett törzs és személyesen Müller Cecília felelőssége is. Hiszen az egészségügyben dolgozók védekezésre való felkészítése, az ellátó intézmények ellenőrzése a Nemzeti Népegészségügyi Központ feladata. Visszautalnánk arra, hogy több, mint egy hónappal ezelőtt kaptak már vészjelzéseket a kórházból.
A másik komoly tanulság a nem megfelelő védőeszközök és felszerelések használata. Maga a határozat említ sebészi maszkokat olyan esetben, amikor egyértelműen "vírusgazdag" környezetben dolgoznak. Habár a híradások szerint naponta milliószámra érkeznek védőeszközök, de ezek hol vannak? Ez ismét felveti mind az EMMI és annak vezetőjének, Kásler Miklósnak, mind az operett törzsnek és Müller Cecíliának a felelősségét.
Tényleg ennyit ér nekik egy egészségügyi dolgozó és egy beteg élete?
Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!
Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.