A KORONAVÍRUS MUNKAJOGI KÖVETKEZMÉNYEI: A tatabányai dolgozók és a munkáltatók figyelmébe ajánljuk
2020. március 11. írta: Smitt Róbert Író

A KORONAVÍRUS MUNKAJOGI KÖVETKEZMÉNYEI: A tatabányai dolgozók és a munkáltatók figyelmébe ajánljuk

munkaugyi-munkajogi-ugyved-munkajogasz_1.jpg

Friss hír, hogy vészhyelyzetet rendelt el a kormány a koronavírus járvány miatt hazánkban. Tegnapi cikkünkhöz, ami a jogi környezetet próbálta körbejárni rengeteg komment érkezett, ezért is szeretnénk eloszlatni pár tévhitet és hamis elképzelést a témával kapcsolatban. Megnéztük a mérvadó jogi ügyekkel és adózással kapcsolatos portálokat, hogy konkrétan milyen jogszabályi előírások vannak például karantén esetén a munkahelyeken.

A magyar munkajogi szabályozás nem tartalmaz külön rendelkezéseket azzal kapcsolatban, hogy járvány idején konkrétan mit kell tennie a munkáltatóknak és mit tehetnek az ezzel kapcsolatos munkajogi problémák kezelése érdekében. A szakértők ilyen esetben az úgynevezett pandémiás cselekvési terv kidolgozását javasolják, amelyben érdemes meghatározni a veszélyeztetettség csökkentése érdekében teendő megelőző lépéseket, az esetleges fertőzés megjelenésekor életbe lépő intézkedéseket, a felelősségi köröket és a döntéshozatali kompetenciákat.

A foglalkoztatás a munkáltató egyik legfőbb kötelezettsége [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (1) bekezdés], így amennyiben a beosztás szerinti munkaidőben ennek nem tesz eleget, az állásidőnek minősül, és fő szabály szerint erre az időtartamra a foglalkoztatás, munkavégzés hiányában is köteles a munkavállalónak az alapbérét megfizetni [Mt. 146. § (1) bekezdés]. 

Viszont, ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlatot, karantént rendelnek el, és ennek következtében nem tudnak a munkavállalók a munkavégzés helyén megjelenni, úgy ez az eset már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül, és figyelemmel a Munka törvénykönyve 146 § (1) bekezdésére, erre az időtartamra munkabér sem jár a dolgozóknak. 

Ha tehát a rendőrség lezárja a közigazgatási határokat, a települést karantén alá vonják, és a munkavállaló ezért nem tud bemenni munkát végezni, akkor erre az időre a munkáltatónak munkabért nem kell biztosítania a munkavállalók részére. 

A társadalombiztosítási szabályok szerint amennyiben a munkavállaló járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen, vagy munkakörben nem foglalkoztatható, úgy a munkavállaló – tünetek fennállása nélkül is – keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult. A munkavállaló tehát nem marad ellátatlan erre az időtartamra sem. Ezt az időtartamot egyebekben úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló ledolgozta volna, azaz munkabért nem kell biztosítani, azonban (munkaidőkeret-számítás esetén) munkaidő szempontjából ezeket a napokat teljesítettnek kell tekinteni -írja a pwc.com

Hozzá kell tenni, hogy amennyiben egy munkahelyen fokozott fertőzésveszély tapasztalható, de a munkáltatót mégis kötelezi a dolgozót a munkavégzésre, az esetleg megbetegedés munkabalesetnek minősülhet, és akkor az után kell a juttatás mértékét megállapítani.

De elődordulhatnak más esetek is: az ado.hu szerint amennyiben például a munkáltató egyébként is folyamatos munkaerőhiánnyal küszködik, nem néhány ember megfertőződése és munkából való kiesése lehetetleníti el a munkáltatói működést, hanem a munkaerőhiány, amelyre viszont a munkáltatónak ráhatása van, például magasabb bér felkínálásával, tehát ekkor a keletkező állásidőben a munkáltató köteles megfizetni az alapbért az egyébként munkavégzésre rendelkezésre álló munkavállalók részére.

Az már korántsem ennyire egyértelmű, hogy a dolgozó megtagadhatja-e a munkavégzést vagy ragaszkodhat-e a munkahelyen kívülről történő munkavégzéshez a vírus fenyegetettség miatt, például mert a munkába menet fokozott veszélynek lehet kitéve, vagy mert a cégnél sok emberrel kerül kapcsolatba. A munkáltató konkrét veszélyeztetettség hiányában nem köteles eleget tenni az ilyen kéréseknek – de nehéz megítélni, mikortól van tényleges veszélyeztetettség.

Ha az alkalmazottat saját kérésre mentesítik a munkavégzés alól, egyedi megállapodás szerinti díjazás vagy fizetés nélküli szabadság adható.

A jogi szakértők szerint az sem egyértelmű, hogy jár-e munkabér annak, aki azért nem tud bemenni dolgozni, mert bezárták az óvodát, iskolát és a gyereket nem tudja kire bízni? Vagy mi a helyzet akkor, ha az egyik családtagja megfertőződött? Nem ő a beteg, de a fertőzés miatt, akkor sem mehet be dolgozni, ha egyébként vállalná a munkát?

A fotó illusztráció

Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Előre is köszönjük!

Írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit a boldoguljtatabanyan@gmail.com címre. Ha van kedved, lépj be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy kövesd a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon.

A bejegyzés trackback címe:

https://boldoguljtatabanyan.blog.hu/api/trackback/id/tr1715515498

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Munkajogi szabályok és veszélyhelyzet: milyen jogszabályokat kell alkalmazni? 2020.04.22. 07:34:29

A veszélyhelyzet, valamint a kijárási korlátozás elrendelésével rengeteg munkajogi kérdés felmerült. E kérdésekre nem biztos, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló tudja a választ, és az sem biztos, hogy a jogalkalmazók tudják-, hogy hol találhatók meg…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.