Boldogulj Tatabányán

Kezdd el helyben!

RADIOAKTÍV TERÜLETEN ÉPÍTIK A TATABÁNYAI SPORTCSARNOKOT! Mennyivel lesz 24 milliárdnál több!

sportcsarnok-tb-tavlatikep.jpg

Lassan már mindenkinek ciki lesz, de Schmidt Csaba még mindig azt játssza, hogy ő a polgármester. Ráadásul egy, a tatabányaiakra éves szinten sok százmilliós kiadást rovó multifunkcionális sportcsarnok ügyében cselekszik úgy, mintha még mindig ő lenne a városvezető.

“A város átadta a munkaterületet a sportcsarnok kivitelezőjének” felütéssel posztolt most éppen arról a Facebookon, hogy elkezdődik a 24 milliárdos létesítmény építése. Ráadásul ilyeneket ír:

“2016. márciusában kötöttünk megállapodást a Modern Városok Program keretében a Kormánnyal, és tett ígéretet Miniszterelnök úr, hogy Tatabányának lesz új sportcsarnoka. Ezt követően széleskörű egyeztetést folytattunk le a sportszervezetek, kulturális egyesületek, városunk civil- és sportéletét jelentősen meghatározó társaságok képviselőivel a csarnok méretét illetően, a TSC pedig három ezer aláírást gyűjtött össze a 6000 fős létesítmény mellett. Köszönöm az előkészítésben részt vevő főépítész úrnak, Sámuel Botondnak és az Agora csapatának, valamint Pál Ákos tervezőnek a munkát, melyben a tatabányai sport- és kulturális élet igényeire szabták a csarnokot.”

Mintha egy köszönöm partin járt volna, szerinte minden szuper: a városhoz méretezték az új sportkomplexumot. Tényleg?

sportcsarnok-tb-palya_lelatok.jpg

Hogy esetleg a döntésnél mérlegelték-e, hogy mennyire lesz fenntartható, a város hogyan bírja majd fenntartani, arról egy szó sem esik a posztban, ahogy eddig sem kommunikáltak róla semmit, végül is kit érdekel!

Annak idején hosszabban itt írtunk róla, mi lesz az épülő csarnokban.

Röviden, hogy mindenki el tudja helyezni az egész történetet fejben:

A 3500 állandó férőhelyes, de 6000 férőhelyesre bővíthető multifunkcionális sportlétesítmény helyszíne, a Tatabányai Gyémánt Strand és Élményfürdőtől délre eső terület, ahol jelenleg a strand nyári parkolója, mögötte Napközis-tábor, közepén pedig bontásra váró garázsok és nagyjából rendezett terepszintű egykori homokbánya, majd meddőhányó területek találhatók. 

A terület szervesen csatlakozik Tatabánya mai sportközpontjához, a „Sportliget”-hez, mivel a környékén egymáshoz kapcsolódik a Földi Imre Sportcsarnok, a Grosics Gyula Stadion, a súlyemelőterem, a birkózóterem, a cselgáncsterem, a futófolyosó, az ökölvívóterem, az ugrócsarnok, a görkorcsolyapálya és a műfüves illetve füves labdarúgópálya. 

Ha elkészül, a város polgárai az Olimpikon utca felől kereshetik fel, míg a más településekről érkezők a Réhling Konrád utat használva találhatják meg legkönnyebben, elvileg. Azt ígérik a tervezők, hogy e kettős megközelítési lehetőség jó esélyt ad majd a sportesemények végéhez kapcsolódó, szokásos közlekedési nehézségek, dugók elkerülésére is. Ehhez az Olimpikon utat és Réhling Konrád utat egy rövid szakaszon új közúttal össze kell kötni.

A megépülő sportcsarnok elsősorban a nemzetközi kupákban is érintett, és ott Tatabányát méltóan képviselő, I. osztályú kézilabda csapat felkészülésének és mérkőzéseinek nyújt majd teret, de tornák, országos jelentőségű sportesemények lebonyolítása alkalmával otthonra lelhet itt a kosárlabda, a birkózó és a cselgáncs szakosztály is. A vívó szakosztály önálló vívóteremmel gazdagodik majd az új épületben. 

sportcsarnok-tb-hazaibejarat2.jpg

És akkor mélyedjünk el egy kicsit abban, mi a valóság!

Kezdődik mindjárt, hogy nyilvánosan hozzáférhető tervek nem igazán vannak, de amit közzétettek, abban is komoly kérdések merülnek fel az építésre vonatkozóan.

Azt írták a talajmechanikai vizsgálatokat végző szakemberek, hogy a feltárások alapján beigazolódott, hogy kimondottan kedvezőtlenek az altalaj viszonyok, ami az egész sportcsarnok illetve a hozzá kapcsolódó építmények alapját érinti.  

Szakvéleményük alapján várható, hogy már az alapozás során nem várt plusz költségek merülnek fel, hiszen nem lehet megmondani pontosan, milyen alapozást kell építeni, vagyis az adott ajánlatokhoz képest biztosan lesznek további költségek is.

Ami viszont óriási probléma: az a RADIOAKTIVITÁS.

Idézzük pontosan a közbeszerzéshez csatolt szakvéleményt:

“A radioaktivitás vizsgálata alapján nem javasolt, hogy a magasabb radioaktivitású rétegek közvetlenül érintkezzenek az épület aljzatával, mert az komoly potenciális radonforrás lehet a beltérbe szivárgása miatt. A beltérben mérhető dózisteljesítmény töredék rész lenne a (feltételezett) vastag betonaljzat miatt. További vizsgálatok szükségesek.” 

Szóval, ha jól építik meg, akkor a szurkolók és a játékosok nem kapnak a sugárzásból. Ugyanis nem csupán az ottmaradó talaj radioaktivitása kérdéses, hanem már a kiemelés idejére tisztázni kell a kitermelésre kerülő földanyag radioaktív hatását, illetve a földfelesleg lerakási lehetőségeit. A feltöltés sugárzó tulajdonsága miatt alkalmazandó műszaki megoldás (elszállítás, takarás stb.)  csak további szakértői vélemény alapján tervezhető. 

Szóval ha itt trehányul dolgoznak, akkor sugárzó örömmel fogunk a csapatoknak szurkolni, csak ez most közel sem annyira vicces.

Az építés költségeihez fontos hozzátenni, hogy a tatabányai adófizetők pénzéből kisajátítottak 122 garázst illetve adták hozzá a területet,  ehhez ha hozzávesszük még az engedélyezést és az egyéb egyebek költségeket azt láthatjuk, hogy már eddig is százmilliókban mérhető az adófizetők által a projektre kifizetett pénz.

sportcsarnok-tb-lelatok.jpg

Ez azért fontos, mert ha valaki arra hivatkozna, hogy úgyis a miénk lesz, annak két dologra hívnánk fel a figyelmét. Az önkormányzatnak semmiféle beleszólása sincs a fejlesztésbe, Schmidt Csabáék ilyen szerződést írtak alá. Magát a telket ingyen bocsátja rendelkezésre az önkormányzat, a még hátralévő kisajátítást is a városnak kell megoldani, természetesen ismét tatabányai adófizetők pénzéből.

A csarnok ugyanis a magyar állam tulajdonába kerül, a város adja hozzá az ingyen telket, és majd minimum 15 évig kötelesek vagyunk üzemeltetni erre a célra. Ennyi, több beleszólásunk nincs. 

A közbeszerzést is a Nemzeti Sportközpontok irányítja, szervezi és bonyolítja, sőt ő veszi át műszakilag, az önkormányzat egy főt delegálhat a bizottságba, aki ugyan leírhatja ugyan a város véleményét, de ennek különösebb következménye várhatóan nem lesz, ugyanis csak akkor kötelesek figyelembe venni, ha egyezik a véleményükkel.

Hogyan alakultak a kivitelezés pénzügyei?

Első lépcsőben is horribilis összeget fordítottak volna, de ekkor még csupán arról volt szó, hogy Tatabányán a multifunkcionális csarnok 2019-ig 15,1 milliárdos állami támogatást kap, ennyiből kellett volna megépíteni.

Aztán láss még nagyobb “csodát”, a közbeszerzésnek nevezett folyamat során volt olyan fázis, amikor KÖZEL HARMINC MILLIÁRD A LEGOLCSÓBB AJÁNLAT (!) , az is Mészáros Lőrincéké!

Ezután következett, amikor a cégeknek végső árajánlatot kellett prezentálni, ugyanarra a műszaki tartalomra.

És mi történt?

A végső határidőig a Mészáros Lőrincék érdekeltségébe (pontosabban a gyerekeié) tartozó FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt adta a legolcsóbb ajánlatot nettó 18 557 591 320 Ft  bruttó 23 568 140 976 Ft-tal.

Ami némi aggodalomra ad okot, hogy az eredetileg az építkezés forrását biztosító kormányhatározatnak volt egy nagyon fontos pontja, amely szerint a kormány a TELJES BERUHÁZÁS cechjének kifizetésére ígéretet tett. Ezt a passzust tavaly eltörölték, magyarán szólva ha lényegesen többe kerül majd a sportcsarnok, a kormány arra már nem vállalt feltétlenül garanciát, hogy az egész cechet fizeti. De akkor ki fogja fizetni, ha elszaladnak a költségek? Csak nem  már megint a tatabányai adófizetők, azaz mi mindannyian, akik itt élünk?

sportcsarnok-tb-hazaibejarat.jpg

Ahogy már írtuk Schmidt Csabáék olyan szerződést írtak alá, hogy az önkormányzatnak vagy a majdani üzemeltetőnek 15 évig fenn kell tartania és működtetnie kell az objektumot, ami nem lesz egyszerű feladat, hiszen az üzemeltetés anyagi terheiről még egy terv sincsen.

A polgármester egyébként régebben azt mondta: a 6000 férőhelyes sportcsarnok beruházása mindössze 35 százalékkal lesz drágább, az üzemeltetés pedig 20 százalékkal több, mint a feleakkora létesítmény építése és fenntartása. Éves szinten 138 millió forint plusz rezsivel kell számolni a nagyobb sportcsarnok esetén.

Ez azt jelenti, hogy szerény becslések szerint is jóval 600 millió felett lesz az üzemeltetési költsége éves szinten.

Ami a nagy kérdés, ki fog fizetni?

És akkor még nem is beszéltünk arról hogy ez 3 éve volt, azóta nem csökkentek a várható költségek.

 

Itt léphetsz be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy

írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljtatabanyan@gmail.com

Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

https://boldoguljtatabanyan.blog.hu/api/trackback/id/tr2215305878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hirdetés

Boldogulj Tatabányán

‘Lehet-e boldogulni Tatabányán? Számunkra ez a legfontosabb kérdés, amelyre olyan válaszokat, megoldásokat keresünk, amelyek megvalósításában mindenki örömmel vesz részt. Kezdeményezésünk célja az, hogy elősegítsük a helyi közösségek működését, hírt adjunk róluk, megbeszéljük dolgainkat és természetesnek tekintsük, hogy segítségére lehetünk egymásnak. ‘Hiszünk benne, hogy mindenki szeretne a megoldás része lenni. ‘Nem csodát akarunk tenni, azt akarjuk ne legyen szükség csodákra!:)

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása