NORVÉGOK INGYENPÉNZE: Ha Bencsikék nem kapnak, ne kapjon senki sem
2019. április 30. írta: Cseri Pali

NORVÉGOK INGYENPÉNZE: Ha Bencsikék nem kapnak, ne kapjon senki sem

alapnorveg.jpg

Tatabányán, ha a Norvég Alap nem adott volna rá pénzt, nem lett volna felújítva KERI, most pedig nem kell a 70 milliárd.

Rajtunk kívül már minden ország megállapodott a következő Norvég Alapról.

Miután márciusban Norvégia és Ciprus megegyezett az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es időszakáról, a program honlapja szerint a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást. Pedig mi lennénk az alapok egyik fő haszonélvezői, a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró (69,1 milliárd forint) fejlesztési pénz érkezhetne Magyarországra.

A Narancs.hu kérdésére a norvég külügyminisztérium és a tárgyalásokért magyar részről felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette, hogy még nem született meg az együttműködési megállapodás. „Ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség” – tették hozzá a norvégok.

A civil szervezetek számára fenntartott alap a teljes, közel 70 milliárdos keretösszeg maximum 10 százaléka. Ennek az alapnak a donor országok (Norvégia mellett Izland és Lichtenstein) választják ki egy nyílt pályázaton, hogy ki legyen az adott célországban a pénzek kezelője, míg a fennmaradó összeget a fogadó kormány – esetünkben a magyar – oszthatja szét (például energiahatékonysági vagy örökségvédelmi projektekre, kutatásra vagy vállalkozások támogatására).

Politikai hadjárat

„A civil alap kezelőjének függetlennek kell lennie a helyi, regionális és központi kormányzattól, politikai pártoktól és vallási szervezetektől. E mellett megfelelő tapasztalatot várunk el civil szervezeteknek szóló pályázatok lebonyolításában” – ismertette a követelményeket Per Bardalen Wiggen, a norvég külügy szóvivője.

A magyar kormány azonban korábbi nyilatkozatok alapján az alapok civil részébe is beleszólást szeretne, de legalábbis „vétójogot” az alapkezelő kiválasztásánál. Az ITM ezúttal nem adott konkrét választ arra a kérdésre, miért csúszik a szerződés aláírása, csupán azt közölték, hogy „Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donor államokkal”.

Az EGT/Norvég Alapok előző, 2009-2014-es ciklusában a civil alapot az Ökotárs Alapítvány-féle konzorcium kezelte Magyarországon. A norvégok elégedettek voltak a munkájukkal, a magyar kormány azonban Lázár János vezetésével a 2014-es választások után valóságos hadjáratot indított ellenük.

A vád először az volt, hogy az Ökotárs pártokhoz kötődő, de legalábbis kormányellenes szervezeteket támogat. Később a kormányzati megszólalók pénzügyi visszaéléseket is felvetettek, de hiába küldték rá az Ökotársra és néhány nyertes szervezetre a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, a NAV-ot és a rendőrséget, az ügy vádemelésig sem jutott el-írja magyarnarancs.

Utánanéztünk, Tatabányán a Norvég Alap pénzből készült el a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola energetikai felújítása.

 

A fotó illusztráció

Itt léphetsz be a Boldogulj Tatabányán Facebook csoportba, vagy

írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: a boldoguljtatabanyan@gmail.com

Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Ingyen jutunk el hozzád, de nem ingyen készülünk, kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!

A bejegyzés trackback címe:

https://boldoguljtatabanyan.blog.hu/api/trackback/id/tr7714794726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.