Egy ilyen nagyszabású parkfelújításnál általában azzal kell kezdenI, hogy leírjuk mit is álmodtak meg a tervezők, milyen arculatot szánnak a parknak a városvezetők.
Jelen esetben eltekintünk ettől, ugyanis a kávézó terveinek bemutatásával tökéletesen illusztrálható, hogy mire is számíthatunk a Csónakázó-tó jövőjét illetően.
Egy zöldterületet érintő projekt esetén egy épület vagy műtárgy (híd) az alapterületéhez képest jelentős pénzeket emészt fel és a természeti környezet jelentős mértékű változásának maradandó nyomát (tájsebet) okozhat. Jó példa erre nekünk a budapesti Városliget- projekt.
Az alábbi sorokban körüljárt Csónakázó-tavi kávézó tervezői komolyan megirigyelhették a fővárosi agyrém- ötleteket.
Természetesen, mielőtt igazságtalanul csupán a tervezőket hibáztatnánk, az átgondolatlanságokért, illetve ebben az esetben nyugodtan nevezhető ostobaságnak, mindenki felelős, hiszen ilyenkor a város képviselői, az építészek és építőmérnökök szorosan együtt dolgoznak, ezért igazából nem is lényeges, hogy ki volt az ötletgazda.
Elunnák magukat a kedves olvasók, ha az ilyenkor használt biztonsági tényezőkről, előírásokról írnánk, ráadásul olyan hibái vannak a terveknek, hogy elég annyit tudni, hogy a legeslegrosszabb esetre, ami bekövetkezhet, és 50-100 éves időtartamra tervezik a szerkezeteket.
Természetesen egy tervezési eljárás során, kalkulálnak a mérnökök a különböző anyagokkal, méretezik azokat. A méretezés nagyságát tekintve 20 %-nál nagyobb eltérés már gazdaságtalan, és újragondolást kívánna, amely a megrendelő szakembereinek is fel kellett volna, hogy tűnjön. Az alapvető méretek és kialakítások is erősen megkérdőjelezhetőek, de lássuk, mi mire számíthatunk előzetesen.
Szakemberek számára ide tesszük a tervek alapján készített számításokat:
Az olvasóknak ebből annyit érdemes megjegyezni, hogy több helyen, BRUTÁLISAN TÚLTERVEZTÉK.
Ajánlom mindenki, de főleg a jelen beruházás tervezőinek a figyelmébe ezt az anyagot:
“Tartószerkezetek tervezésének gazdaságossági, tartóssági kérdései, környezeti vonatkozások”
Szó van benne gazdaságosságról, igényekről, ökolábnyomról, fenntarthatóságról.
Esetünkben, itt a Csóni-tónál, jó az altalaj, az épület pedig maximum a „lábujját lógatja” a talajvízbe, ezért érthetetlen, miért kell egy irodaépületeket megszégyenítő alapozás. Végképp talány, hogy a talaj felett miért alkottak egy ilyen vasbeton szörnyet.
Ha a területen a tó rendszeresen kiöntene, mert a klímaváltozás még ezt is eléri, valószínűleg akkor is megkapná az engedélyeket, olyan a szerkezet. A betonok minősége szükség telenül tűl van biztosítva.
Bevalljuk, szakértőnk akkor hagyta abba a minden részletre kiterjedő elemzést, amikor észrevette ezt a részt:
Nagybetűvel írjuk, mert fontos alapszabály minden építkezéskor:
NEM OTT VEZETJÜK VÉGIG AZ ALAPOT, AHOL A TETŐ DÉLBEN ÁRNYÉKOT VET!
Hogy egészen érthetőek legyünk a laikusok számára is, az alapozás az épület megfelelő megépítését segíti elő, nem a terasz szélére szokták az alapot tervezni, ebből kifolyólag.
Többek között az ilyen és ehhez hasonló fantasztikus ötletek miatt tűnik úgy, hogy ami az egyetlen előnye lesz a kávézónak, az inkább rossz lesz nekünk, ha ez így fog megépülni, akkor még a dédunokáinkat is túlélheti.
Szemléltetésül álljon itt néhány adat, hogy a „Zöld város” névre hazudott projektben megvalósuló kávézó építés mennyire is számít környezettudatosnak. Csak ennek az épületnek a megépítéséhez az alábbi mennyiségű anyagokat fogják felhasználni a meglévő tervek szerint:
63 m3 kavics - 4 db billencs teherautó (17 m3-es)
99 m3 beton - 15 db mixerautó (7 m3-es)
13,5 t acél – acél mennyiségből 1 db T50-es szovjet könnyű harckocsit lehetne összerakni
Nos, a fentiekből látható, hogy ezek inkább a ’70-es és ’80-as évek tervgazdálkodásait idéző számok, annak figyelembevételével természetesen, hogy egy 100 m2 alatti parkbeli kávézó épületéről beszélünk.
Ha van kedvük, kövessék velünk ezt a furcsa történetet a következő írásainkban is, amelyekben körbejárjuk az egész elképzelést globálisan, hogy lássuk micsoda agyrém, ami a jelenlegi a tervekből kirajzolódik.
És, ne feledkezzünk el arról sem, hogy mindezt meg is kell építeni, amit egy külön cikkben fogunk körbejárni.
Amiről már ítunk, Bevezető a Csóni tó felújításához, illetve a brutális méretezésű hidakról, ahol is önteni fogják a betont és az acélt!
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
