Délelőtt elfogták Tatabánya kultikus kecskéjét, amiről sok legenda és rémtörténet született, pedig csak egy jó nagyra nőtt kecske volt a szentem. Elfogása nem volt egyszerű, de nem csaptak le közben a haragos istenek hullámai, és nem fefükdtek hullák szanaszét a “rémkecske” körül. Szóval csak az emberi elme tupírozta fel a Turul környékén kószáló bak sztoriját.
Ma kora reggel komoly forgolódás volt egy Tatabánya melletti benzinkúton. Terepjárókkal érkező külföldi önkéntesek, egy helyi állatorvos és egy farmtulajdonos mellett újságírók kisebb csoportja várta, hogy meginduljon egy rendkívül kalandosnak hangzó és megjósolhatatlan kimenetelű mentőakció egy környéken élő kecskebak befogására.
Egy szabadon kószáló kecske befogása ritkán vált ki ekkora érdeklődést, de most indokoltnak tűnt az izgalom: ez a bak öt éve él a tatabányai turul-szobor melletti erdőben, illetve a közeli Szelim-barlangban, és a meglehetősen nagyra nőtt, komoly szarvakkal rendelkező állathoz ez idő alatt különféle hiedelmeket meg riadalmakat kötöttek mindazok, akik látták vagy látni vélték.
2016 nyarán az is kiderült, hogy szomorú történet áll a kecske felbukkanása mögött: gazdája egy tűzvészben életét vesztette, a leégő ház udvarán élő kecskék pedig ekkor útnak indultak, és végül ezen az erdős részen telepedtek le.
Mivel a többi kecske a teje miatt hasznosítható nőstény volt, azokat idővel befogták, de a kevés hasznot hajtó, nagydarab és nehezen befogható bak nem kellett senkinek, így éveken át éldegélhetett itt. A helyzete azonban mégsem volt idilli. Egyrészt mert a nagydarab kecske hirtelen felbukkanásával rendre megrémisztette a környéken túrázókat és futókat, másrészt pedig a kecske is ki volt téve a természet szeszélyeinek, azaz nem mindig talált magának könnyen élelmet az egyre öregedő állat. A kecske életében gyökeres változás nagyjából fél évvel ezelőtt állt be, amikor összeismerkedett a környéken élő Budai Csabával. A fiatal férfi éppen kutyáival járta az erdőt, amikor a kutyák egy vaddisznó után rohantak. Csaba utánuk eredt, és a harmadik kutyáját a hegy tetején találta meg. Miközben ereszkedtek le a sziklákon, szembejött vele a kecske. A férfi innentől nem hagyta magára az állatot, hat hónapon át pár naponta visszajárt hozzá, és élelmet vitt neki. A kecske pedig szépen lassan bizalmába fogadta Csabát, az évek óta magányosan élő állat idővel a simogatást is hagyta.
Ez az a negyven hektáros terület, ahol nyaranta 10 napig a Samsara fesztivál zajlik, az év többi részén viszont mentett állatok élnek itt. A terület tulajdonosa, Czinkóczky Csaba véletlenek sorozata révén kötött ki ebben a szerepben, de már júliusi ottjártunkkor arról beszélt, hogy azt érzi, ebből már nem lesz visszaút a számára. Ez valóban így is lett, végül Czinkóczky volt az, aki vállalta, hogy megszervezi a kecske elfogását és átszállítását a farmra.
Mit tegyél, ha kecskét fognak rád?
Ahogy felért ugyanis az egyetlen terepjáró, amely képes volt a hegyi út tetejéig feljutni, benne a két Csabával és a kecskefarm önkénteseivel, azonnal megjelent a kecske.
Hiába hiányoztak többen is a tervezett elfogáshoz, látszott, hogy most jött el az egyetlen esély. A hótakaró miatt alighanem nagyon éhes kecske odasétált a tőlünk 20 méterre álló Csabához, és enni kezdett a kezéből. Csaba egy darabig hagyta, hogy egyen az állat, majd megfogta az egyik szarvát. Ekkor Czinkóczky és a kecskefarm önkéntesei is odarohantak, és segítettek leteperni az állatot. Perceken át tartó komoly birkózás kezdődött ekkor, nagyon kevés mozgással, de nagyon kemény izommunkával. Több nagydarab, a kecske lefogására bevetni tervezett ember nem volt még itt a hóakadályok miatt, így a két Csaba mellett a farmon szállásért és ellátásért dolgozó fiatal önkéntesek, egy magyar srác mellett két német lány segített ekkor a földön tartani a kecskét, miközben figyelni kellett arra is, hogy se a szarvával, se a lábaival ne találjon el senkit. Az utak állapota miatt a lószállító utánfutót sem lehetett felhozni idáig, így nem csak az jelentett problémát, hogy alig bírják lefogni a kecskét, de nem is volt mibe berakni. Végül több percnyi egymásnak feszülés után a kecske megnyugodott, ekkor pedig összekötözték a lábait és berakták a terepjáró hátsó részébe,
A mentőakció utolsó fázisa már a domb lábánál, egy szűk utcában zajlott, ahol a környékbeli házőrzőkutyák méltatlankodása mellett az állatorvos is megnézte a kecskét, majd miután mindent rendben talált, átpakolták az állatot a lószállítóba. A szombati mentőakció így teljes sikerrel zárult: Tatabánya elveszítette ugyan az egyik helyi folklorisztikus rémét, de az idősödő kecskebak a jövőben más kecskékkel együtt élhet egy erdő oldalában, és többet nem kell aggódnia azon, hogy talál-e magának elegendő élelmet.
Forrás: 444.hu
Fotó: Facebook
írj nekünk, ha láttál vagy hallottál valamit: boldoguljtatabanyan@gmail.com
Követed már a Boldogulj Tatabányán oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Köszönjük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
